Utcára kerülő kényszergyógykezeltek

Antal Albert, az IMEI főigazgató főorvosa elmondta, az intézményben több módon foglalkoznak a bekerülőkkel a szakemberek. Nagyon fontos funkciója az intézetnek az elmemegfigyelés, amely tisztázhatja, hogy egy vádlott valóban pszichés beteg, vagy csak így akar kibújni a törvény szigora alól – fejtette ki az igazgató.

 

Az IMEI a Budapesti Fegyház és Börtön területén áll, lakói Kőbányán, a Kozma utcában élik mindennapjaikat. Bár a börtönben van szögesdrót, őrség és vasszigor veszi körül, az IMEI elsősorban egészségügyi intézmény – hívja fel a figyelmet Antal Albert, aki úgy fogalmazott: kórház börtönkörülmények között. Bekerülhetnek oda alkoholisták, drogosok, és más, mentálisan sérült emberek is. Utóbbiak közül kerülnek ki a kényszergyógyítottak tagjai.

 

Az állampolgári jogok országgyűlési biztosának legutóbbi vizsgálata rámutatott: a büntető törvénykönyv módosítása miatt májusban 20–25 olyan kényszergyógykezelt beteget kell elbocsátani az IMEI-ből, akik továbbra is pszichiátriai ellátásra szorulnak. – A veszélyesnek minősülő betegek civil ellátásának feltételeit viszont eddig nem teremtették meg, holott az már korábban szükséges lett volna – állította Szabó Máté ombudsman.

 

Az intézetben kezelt betegek nyolcvan százaléka erőszakos, életellenes bűncselekményeket követett el korábban, és ez az arány az említett elbocsátandókra is igaz. Információk szerint szabadulásuk utáni pszichiátriai kezelésük – az intézmények sorozatos bezárása és a betegellátó rendszer szétverése miatt – jelenthet akár egyszerű gyógyszeres kezelést is, szabadlábon hagyásuk mellett. Az orvos így nehezen ellenőrizheti, hogy a beteg valóban követi-e az előírt terápiát.

 

Az IMEI-nek 311 férőhelye van, s átlagosan 240 és 270 között van lakóinak száma. Az intézményt nem lehet és nem is szabad teljesen megtölteni, mert állandó ambulanciát tart fent – részletezte Antal Albert. – Számítanunk kell arra, hogy egyszerre több embert kell fogadnunk, de előfordulhat egy fertőzés is a betegek között. Ezeket az embereket nem lehet kivinni egy civil kórházba, itt kell ápolni őket – tette hozzá.

 

A lakók döntő többsége kényszergyógykezelt. Utóbbiról a Btk. eddig úgy rendelkezett, hogy azt a szükségesség idejéig kell alkalmazni. A tavasszal életbe lépő új eljárásjog azonban azt az elvet fogalmazta meg, hogy tartama annyi lehet, amennyit az adott bűncselekményért a bíróság – normális körülmények között -kiszabott volna, ha a vádlott nem lenne pszichés beteg. Ez azt jelenti, hogy ha egy terheltet például hatévi ítélettel sújt a bíróság, akkor a kényszergyógykezelését legfeljebb ennyi ideig lehet fenntartani. Ha azonban a betegnek három év múlva megszűnnek a kóros, patológiás tünetei, beilleszkedik az IMEI közösségébe, kikerülhet az intézményből más börtönbe. A csalóka kép a törvényalkotókat is befolyásolhatta, mert az intézetben védett helyen, közösségben, állandó felügyelet alatt vannak a kezeltek.

Az IMEI-ben elért javulás egy csapásra semmivé válhat egy idegen környezetben, az intézetben megszokott gondoskodás nélkül – emelte ki az igazgató. A tapasztalatok szerint a kényszergyógykezelés átlagos időtartama négy-hat év. A májustól bevezetendő új jogszabályok ugyanakkor maximalizálják alkalmazhatóságát a súlyos elmebetegek esetében is: húsz esztendőnél tovább senkit sem lehet majd kényszergyógykezelni.

 

Ha valaki olyan bűncselekményt követ el, amelyet a törvény életfogytig tartó szabadságvesztéssel rendel büntetni, a kényszergyógykezelést húsz esztendő után akkor is meg kell szüntetni. Amennyiben a beteg állapota további kezelést tesz szükségessé, azt másik pszichiátriai intézetben kell folytatni. Az IMEI-nek meghatározott időnként jelentési kötelezettsége van a kényszergyógykezeltek egészségi állapotáról a bíróságok felé. Ezek igazságügyi elmeszakértői, pszichiátriai vélemények. Korábban évente egyszer, jelenleg már kétszer kell jelentést készíteni minden ilyen betegről a szakembereknek.

 

Azt szinte lehetetlen megjósolni, hogy pontosan mit fog csinálni egy IMEI-ből kikerülő ember, de az intézet hatékony munkáját mutatja, hogy a visszaesők, visszakerülök száma öt százalék alatt van. Emberi jogi szervezetek, illetve Szabó Máté ombudsman is többször jelezte, hogy aggályosnak tartja az IMEI-ben a lakók környezetét, az ott uralkodó viszonyokat.

 

– Válságban van a hazai orvosképzés is, az alacsony bérek miatt nehéz rezidenseket találni, akik folytatnák a szakmai munkát -mondja Antal Albert. A fiatalok inkább külföldre mennek. Az intézetben dolgozó orvosok átlagéletkora hatvan év körül van, de van nyolcvanesztendős kollégájuk is, aki még mindig folyamatosan képezi magát. Az IMEI-vel kapcsolatban él az a félelem is a kezdő orvosok között, hogy – jellegéből fakadóan – rengeteg jogi tudnivalót követel a szakmai munka. Ugyanakkor a rezidensek félnek a kezeltek vélt agressziójától is, amely nem gyakoribb, mint bármely más kórház pszichiátriáján.

 

Az állampolgári jogok országgyűlési biztosa szerint a májusban az IMEI-ből elbocsátandó, de továbbra is veszélyeztető magatartást tanúsító kényszergyógykezeltek egészségügyi ellátását biztosító feltételek megteremtésének hiánya sérti a betegek lehető legmagasabb szintű testi és lelki egészséghez való jogát. Emellett közvetlenül veszélyezteti az érintett betegek, betegtársaik, illetve az egészségügyi személyzet élethez és emberi méltósághoz való jogát. Szabó Máté megállapította, hogy a pszichiátriai kezelés alatt álló betegek, valamint a kezelésre beutaltak IMEI-ben való elhelyezése súlyosan sérti emberi méltóságukat és esélyegyenlőségüket. Az ombudsman ajánlást tesz az igazságügyi és rendészeti, valamint az egészségügyi miniszternek, hogy belátható időn belül teremtsék meg az IMEI korszerű működésének feltételeit, továbbá fontolják meg az intézménynek az egészségügyi miniszter felügyelete alá helyezését.