Újra vitára bocsátják az amalgám tömések kérdését
Nyilvános meghallgatásokat szervez az Egyesült Államok Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hatósága, melyen vitára bocsátja a fogászati tömőanyag használatát. Kanadában és az USA-ban is gyakran használnak amalgámot a fogorvosok, és bár mindkét állam állásfoglalása az, hogy ezek nem veszélyesek, közfelháborodást váltott ki egy tanulmány, amely felülvizsgálta a bizonyítékokat. Svédországban és Norvégiában már betiltották az amalgám töméseket.
Az amalgám fémötvözet, amely a higanyon kívül ezüstöt, valamint kevés rezet és ónt tartalmaz. A higanyszennyezések körül évek óta viták zajlanak, mert a nehézfém nagyobb mennyiségben egyértelműen ártalmas, ám arról kevés adat van, hogy a hosszú ideig tartó, alacsony koncentrációjú szennyezésnek milyen egészségügyi következménye lehet.
2009. júliusában civil szervezetek több petíciót is benyújtottak az FDA-nak, és azt kérték, hivatalosan tiltsák be a higany fogászati eljárásokban való hasznosítását.
"A tudományos közösség számára már régóta ismert, hogy az elemi higany erősen mérgező nehézfém. Több neves tudós javasolta már használatának megszűntetését."- mondja az egyik beadvány.
Egy 2009 szeptemberében beadott petíció pedig a fogorvosokat kötelezné arra, hogy figyelmeztessék a felnőtt betegeket milyen veszélyei vannak a tömésnek, és egyszersmind megtiltaná a felhasználást a hat év alatti gyermekeknél, a terhes és szoptató nőknél, valamint mindazoknál akik érzékenyek vagy allergiásak lehetnek a higanyra.
Mindegyik beadvány ellenzi az amalgám tömések használatát, és az elsődleges érv az, hogy a szájüregből a higany a tömésből kiáztatva a szervezetbe kerül és felhalmozódik, kárt okozhat a vesében vagy a központi idegrendszerben.
Egy kanadai kutatási kérdéseket vet fel
1995-ben, Mark Richardson biológus azzal bízták meg, hogy tanulmányozza az amalgám tömések kockázatát. Richardson a 120 oldalas jelentése komoly aggodalmat keltett. A szakember azt javasolta megoldásként, hogy a három év alatti gyerekeknél egy, a tizenéves korosztály számára három, felnőtteknél pedig négy tömést határozzanak meg maximumként – így akadályozva meg a potenciális káros felhalmozódás esélyét.
A megbízó Kanadai Egészségügyi Hivatal azonban kevés adatra hivatkozva nem látta elég megalapozottnak a kapcsolatot az esetleges egészségügyi problémák és az amalgámtömések közt.
A Kanadai Fogászati Szövetség „azt a jelenlegi tudományos konszenzusos álláspontot támogatja, hogy az amalgám nem járul hozzá a betegségekhez”.
