Új remény a hasnyálmirigyrák terápiájában
A Small folyóiratban október 31-én jelent meg az Okayama University kutatóinak cikke, amelyben arról számoltak be, hogy a kollagén jelátvitel gátlása a discoidin domain receptor 1 (DDR1) blokkolásával jelentősen javítja a nagymolekulás gyógyszerek bejutását a hasnyálmirigyrák szöveteibe.
A hasnyálmirigyrák az egyik legrosszabb prognózisú daganatos betegség, amelynek túlélési aránya az onkológia jelentős fejlődése ellenére is rendkívül alacsony maradt, és ennek egyik fő oka a tumor sajátos fibrotikus mikrokörnyezete: a sűrű, kollagénben gazdag szövet fizikai és biokémiai gátként működik, amely megakadályozza, hogy a gyógyszerek hatékonyan elérjék a daganatsejteket. A Hiroyoshi Y. Tanaka által vezetett vizsgálat egy új terápiás stratégiát mutat be, amely a fibrotikus rezisztencia mechanizmusainak lebontásával növeli a gyógyszerek hatékonyságát.
A kutatók elsősorban arra mutattak rá, hogy a kollagén nem csupán szerkezeti akadályt képez, hanem jelátviteli közegként is működik, közvetlenül befolyásolva a fibrosis kialakulását és a gyógyszerek szöveti penetrációját. Tanaka professzor hangsúlyozta, hogy a kollagén jelátvitel, és nem pusztán annak fizikai sűrűsége, kulcsszerepet játszik a gyógyszerhatás gátlásában. A DDR1 blokkolásával megszakítható ez a jelátviteli láncolat, lazítható a fibrotikus gát, és javítható a terápiás szerek hozzáférése a daganatsejtekhez. A kutatócsoport egy fejlett, háromdimenziós sejtkultúra-modellt alkalmazott, amely a hasnyálmirigyrák fibrotikus környezetét utánozza. Ebben a modellben igazolták, hogy a DDR1 gátlása csökkenti a kollagén jelátvitelt, és elősegíti a makromolekuláris gyógyszerek, például antitestek és nanogyógyszerek diffúzióját.
A vizsgálat egy váratlan összefüggést is feltárt: a korábban hasnyálmirigyrákban tesztelt MEK-gátlók fokozzák a kollagén I expresszióját, ezzel erősítve a fibrotikus gátat és csökkentve a kezelés hatékonyságát. A kutatók ezt a jelenséget „terápia által kiváltott fibrotikus gát fokozódásának” nevezték el, amely magyarázatot adhat arra, miért vallottak kudarcot bizonyos MEK-gátló alapú klinikai vizsgálatok. Tanaka professzor szerint bár a MEK-gátlók közvetlenül támadják a daganatsejteket, egyidejűleg akaratlanul erősítik a fibrotikus környezetet, ami tovább nehezíti a gyógyszerek bejutását. Ez a fibrózist fokozó hatás azonban megszűnt, amikor a DDR1 jelátvitelt blokkolták. Ennek felismerése és ellensúlyozása alapvetően megváltoztathatja a kombinált terápiák tervezését.
A kutatók kiemelték, hogy a kollagén jelátvitel pontosabb megértése nemcsak a hasnyálmirigyrák, hanem más fibrotikus betegségek kezelésében is új terápiás lehetőségeket nyithat. A jövőben céljuk a DDR1 gátlás klinikai validálása, valamint olyan kombinált kezelési stratégiák kidolgozása, amelyek egyszerre célozzák meg a daganatsejteket és azok fibrotikus környezetét.
A vizsgálat jelentősége túlmutat a hasnyálmirigyrákon, hiszen számos fibrotikus kórképben a kollagén felhalmozódása korlátozza a gyógyszerek hatékonyságát. A kollagén újradefiniálása szerkezeti és jelátvivő komponensként hozzájárulhat hatékonyabb terápiás eljárások kidolgozásához.
Írásunk az alábbi közlemények alapján készült:
Blocking collagen signaling boosts drug delivery in pancreatic cancer
Irodalmi hivatkozás:
Mayu Ohira et al, Collagen Signaling via DDR1 Exacerbates Barriers to Macromolecular Drug Delivery in a 3D Model of Pancreatic Cancer Fibrosis, Small (2025). DOI: 10.1002/smll.202506926
