Új kombinált kezelés akut mieloid leukémiában
A RELAX klinikai vizsgálat a korábbiakhoz képest lényegesen jobb remissziós arányt és biztonságosságot mutatott AML kezelésében.
Az akut mieloid leukémia (AML) az egyik leggyorsabban előrehaladó vérképzőszervi daganat, amely megfelelően intenzív kezelés nélkül rövid időn belül súlyosbodik. Bár a kemoterápia sok esetben képes átmeneti remissziót elérni, a betegség gyakran kiújul. Tartós gyógyulás többnyire csak őssejt‑átültetéssel érhető el, amelyhez azonban elengedhetetlen, hogy a leukémiás sejtek számát a transzplantáció előtt kellően visszaszorítsák.
A The Lancet Hematology folyóirat márciusi számában jelent meg a Dresden University of Technology kutatóinak cikke, amelyben azt mutatták ki, hogy az intenzív kemoterápia és a venetoklax együttes alkalmazása jelentősen javítja az agresszív AML kezelésének eredményességét. A RELAX elnevezésű vizsgálat keretében a remissziós arány 75%-ra emelkedett, szemben a korábbi, 40% körüli remisszióval. A vizsgálat vezetői kiemelték, hogy ha az AML nem reagál a hagyományos intenzív kemoterápiára, vagy visszatér, a hosszú távú gyógyulás esélye drámaian csökken. Ilyenkor a cél az őssejt‑transzplantáció, ám a gyorsan progrediáló leukémiát sokszor nehéz megfelelően visszaszorítani.
A RELAX egy fázis I/II klinikai vizsgálat volt, amelyet Christoph Röllig és Leo Ruhnke tervezett és felügyelt. A kutatók azt vizsgálták, hogy a standard citarabin-mitoxantron (HAM) kezelés venetoklaxszal kiegészítve (HAM-Ven) képes-e javítani a terápiás hatékonyságot. Első lépésben a kombináció biztonságosságát értékelték, majd a hatékonyságot is megvizsgálták. A HAM‑Ven kezelés a relapszusba kerülő AML‑es betegek körében a remissziós arányt 75%-ra növelte, és a páciensek többsége sikeresen eljutott az őssejt‑átültetésig. A kombináció különösen jól működött a makacs, genetikai eltérésekkel társuló AML‑formák esetében is.
A kutatók szerint az eredmények biztató prognózist jeleznek, és jól mutatják, hogy az egyetemi-ipari együttműködés miként képes jelentősen javítani a daganatterápiák hatékonyságát. A vizsgálat lezárulta után Németországban további, több mint 150 AML‑es beteg kapta a HAM‑Ven kezelést, és az első adatok már meg is erősítették a tanulmányban leírt kedvező eredményeket. A terápia így jó eséllyel válhat a relapszáló AML új standard kezelésévé és hatékony híddá az életmentő őssejt‑transzplantáció felé.
A RELAX klinikai vizsgálatra azért kerülhetett sor, mert preklinikai adatok arra utaltak, hogy a venetoklax és a mitoxantron kombinációja szinergista hatást fejt ki a rezisztens leukémiás őssejtek ellen, ami magyarázhatja a HAM‑venetoklax kezelés során tapasztalt aktivitást. Hasonlóképpen, a venetoklax és az idarubicin együttes alkalmazása is kifejezett szinergiát mutatott, feltehetően a mitokondriális priming és a DNS‑károsodás fokozása révén.
A RELAX vizsgálatban a HAM‑venetoklax kezelésre adott válaszok a legtöbb klinikai és molekuláris alcsoportban biztatóak voltak, beleértve a korábban már erősen kezelt betegeket és azokat is, akik korábban allogén őssejt‑transzplantáción estek át. Az ELN 2022 szerint kedvező kilátású és közepes kockázatú akut myeloid leukémiában a remissziós arány 90% volt. A kedvezőtlen kockázatú csoportban alacsonyabb, de továbbra is figyelemre méltó, 56%-os válaszarányt figyeltek meg. A NPM1-, IDH1- vagy IDH2‑mutációt hordozó betegek, illetve ezek kombinációját mutató esetek kedvezőbb kimenetelt mutattak, míg a komplex kariotípus vagy a TP53‑eltérések rosszabb túléléssel társultak. Ezek az eredmények összhangban állnak a korábbi vizsgálatokkal, amelyek intenzív kemoterápia és venetoklax kombinációját értékelték.
A HAM‑venetoklax kezelés után a betegek többsége alkalmasnak bizonyult allogén őssejt‑transzplantációra: a kompozit komplett remissziót elérők 88%-a, az aktív remisszióban lévők 78%-a jutott el a transzplantációig. A venetoklax fenntartó kezelésben részesülő kilenc beteg közül mindössze kettőnél következett be relapszus. Két olyan beteg, aki befejezte a fenntartó kezelést, allogén transzplantáció nélkül is tartós remisszióban maradt; egyikük három alkalommal is sikeresen reagált venetoklax monoterápiára a fenntartás befejezése után. Ezek az eredmények összhangban állnak a korábbi megfigyelésekkel, amelyek szerint a venetoklax fenntartó kezelés – akár hipometiláló szerekkel kombinálva, akár monoterápiaként – biztonságos és hatékony lehet. Ennek megfelelően a HAM‑venetoklax kezelést követő venetoklax monoterápiás fenntartás megfontolható olyan betegek esetében, akik számára nem áll rendelkezésre megfelelő donor, vagy más okból nem javasolt az azonnali allogén transzplantáció.
A HAM‑venetoklax kezelés biztonságosnak mutatkozott: a leggyakoribb mellékhatások fertőzéses szövődmények voltak, elsősorban lázas neutropénia, pneumónia és szepszis. Négy esetben merült fel a kezeléshez köthető halálozás szepszis vagy tüdőgyulladás következtében.
Írásunk az alábbi közlemények alapján készült:
Combination therapy shows promising efficacy in aggressive leukemia
Irodalmi hivatkozás:
Leo Ruhnke et al, Venetoclax plus high-dose cytarabine and mitoxantrone as salvage treatment for relapsed or refractory acute myeloid leukaemia (RELAX): a multicentre, single-arm, phase 1/2 trial, The Lancet Haematology (2026). DOI: 10.1016/s2352-3026(25)00358-8
