Új gyógyszer a glioblastoma kezelésében
A glioblastoma mindmáig gyógyíthatatlan, kezelés nélkül alig néhány hónap alatt végzetes kimenetelű rosszindulatú daganat – és ez a közelmúltban alkalmazott kombinációs kezelések ellenére sem sokat változott. Az onkológusok eddig besugárzással kombinált kemoterápiával igyekeztek úrrá lenni a betegségen, és e célból temozolomidot kaptak a betegek. A bonni egyetem kutatói most a Journal of Clinical Oncology című lapban adtak hírt kiterjesztett kombinációs terápiával elért eredményeikről.
A német és svájci szakemberek együttműködésével lefolytatott vizsgálat adatai azt jelzik, hogy a szokványos kezeléssel elérhető, átlagosan 14,6 hónapos túlélés jelentősen, mintegy 50 százalékkal – 23,1 hónapra – meghosszabbodott, amennyiben az eddig alkalmazott temozolomid mellett lomustint is adagoltak 39, glioblastomában szenvedő betegüknek. Az előrelépést mi sem jelzi jobban, mint hogy hét betegük a diagnózis felállítása után négy évvel még életben van.
A legfrissebb eredmények alapján úgy tűnik, hogy léteznek a terápia sikere szempontjából kedvezőbb és kevésbé kedvező genotípusok: O6-metilguanin-DNS-metiltranszferáz (MGMT) gén promoter metiláció jelenlétében különösen nagyfokú javulásra számíthatunk, melyet jól tükröz az e betegcsoportban észlelt 34,1 hónapos átlagos túlélés, mely magukat a kutatókat is meglepte. A kutatás vezetője elképzelhetőnek tartja, hogy egy egyszerű génteszt segítségével pontosan körülírható lesz a betegek azon csoportja, akik a legtöbb hasznot remélhetik a kibővített kombinációs terápiától, megkímélve a többieket a felesleges veszélyektől és kényelmetlenségektől.
A végső sikerhez azonban úrrá kell lenni a kezelést kísérő nem kívánt hatásokon, mivel jelenleg a gyógyszeradás első néhány hónapjában fellépő jelentős – jóllehet később többnyire teljesen megszűnő – mellékhatások képezik az új módszer széles körű alkalmazásának legnagyobb akadályát.