Tudományos bölcsességmérő eszköz
A Journal of Psychiatric Research-ben megjelent tanulmány neurobiológiai és pszichológiai alapokon álló bölcsességmérő eszköz kifejlesztéséről számol be, ami hasznos lehet a klinikai gyakorlatban és a bio-pszicho-szociális kutatásban egyaránt.
A University of San Diego School of Medicine kutatói új eszközt fejlesztettek ki a bölcsesség mérésére, a San Diego Wisdom Scale-t (SD-WISE). A skála kialakítása neurobiológiai és pszichológiai alapokon nyugszik, írják Michael Thomas és munkatársai a Journal of Psychiatric Research-ben megjelent tanulmányukban (A new scale for assessing wisdom based on common domains and a neurobiological model: The San Diego Wisdom Scale).
A tanulmány utolsó szerzője, Dilip Jeste, az egyetem egészséges öregedéssel foglalkozó központját vezető idegkutató nyilatkozata szerint a bizonyítékok azt támasztják alá, hogy a bölcsesség nagyrészt a neurobiológiától függ, és meghatározott agyi régiók irányítják a bölcsesség azonosított komponenseit; a korábbi, már meglévő mérőeszközök azonban az SD-WISE-zal ellentétben nem veszik figyelembe a témában gyarapodó neurobiológiai tudást.
A kutatók szerint bölcsességmérő eszközük hasznos lehet a klinikai gyakorlatban és a bio-pszicho-szociális kutatásban egyaránt, különösen a bölcsesség neurobiológiájának feltárásában és a bölcsesség növelését célzó intervenciók kifejlesztése során.
Az eszköz kifejlesztésébe 524 főt vontak be (25 és 104 éves kor között, átlagéletkor: 58 év, fele nő, ¾-e fehér) egy folyamatban lévő longitudinális vizsgálatból, ami a sikeres öregedés fizikai, kognitív és pszichoszociális meghatározóit kutatja (Successful Aging Evaluation/SAGE). A résztvevők az SD-WISE-on kívül kitöltötték a bölcsesség mérésére korábban már létező két kérdőívet is, a 12 részből álló 3 Dimenziós Bölcsesség Skálát és a 40 kérdéses Önértékelő Bölcsesség Skálát.
Mint a tanulmány első szerzője, Michael L. Thomas elmondja, mindkét korábbi skála széles körben elfogadott és validált tudományos eszköz, ezért jól használhatók voltak az új skálával való összehasonlításban. Az SD-WISE abban különbözik ezektől, hogy a kijelentéseit – amikkel a résztvevőknek egyetértésüket vagy egyet nem értésüket kell kifejezni, és azt 1-től 5-ig pontozni – a szakirodalom áttekintése és szakértői konszenzus alapján állították össze.
A szakirodalom szerint a bölcsességet hat olyan specifikus domén alapján lehet definiálni, amelyek agyi képalkotó és egyéb vizsgálatok alapján meghatározott agyi területekhez köthetők. Így pl. a szociális attitűdök és viselkedésformák (pl. empátia, altruizmus, kooperáció) doménért a prefrontális kéreg a felelős. A többi domén: szociális döntéshozatal/gyakorlati életismeret, érzelmi szabályozás, önreflexió/önismeret, a különféle eltérő értékek iránti tolerancia, az élet bizonytalanságainak és kétértelműségeinek hatékony kezelése. A kutatók szerint a hat domén mindegyike speciális neurotranszmitterekhez és speciális agyi régiókhoz köthető, így pl. a prefrontális kéreg több különböző területéhez, a limbikus rendszerhez és az amigdalához.
Az SD-WISE vizsgálata során a kutatók azt találták, hogy az eszköz a hat domén közül ötöt sikeresen mér (kivétel: szociális döntéshozatal), azonban a hatodiknak is lefedi egy részét (szociális tanácsadás), az általa adott eredmények korrelálnak a pszichológiai jólléttel, így hatékonyan használható az individuumok bölcsessége megállapítására. Az eredmények továbbá azt is alátámasztják, hogy a bölcsesség valóban különböző komponensekből álló, specifikus entitás, teszi hozzá Thomas.
Bár a vizsgálatnak vannak limitációi – így a viszonylag szűk demográfiai merítés: főleg kaukázusi rasszba tartozók és magasabb iskolai végzettségűek –, az eszköz arra is alkalmas, hogy megvizsgáljuk vele, hogyan változik egy személy bölcsessége az élete során, továbbá kifejlesztői szerint segíthet abban is, hogy az agyi képalkotás, a genetika és a többi tudományterület feltárja a bölcsesség biológiai alapjait.
