Tüdőgyógyászat, 2016
Rengeteg a pulmonológiai beteg, az ellátást ennek megfelelően át kellene alakítani, ráadásul humánerőforrás-hiánnyal küzd a szakma. A Magyar Tüdőgyógyász Társaság (MTT) naggyűlésén Kovács Gábor, a társaság elnöke beszélt minderről.
Kovács Gábor, az Országos Korányi TBC és Pulmonológiai Intézet főigazgatója elmondta: a fekvőbeteg intézetekben kezelt betegek 60-70 százaléka tüdőrákos beteg.
A társadalom elöregedése miatt a következő években hárommillió krónikus beteg lesz az országban, ellátásuk csak a háziorvosok és a szakorvosok szoros együttműködésével oldható meg – tette hozzá.
A professzor szerint a fekvőbeteg intézetekben dolgozó szakorvosoknak a jövőben nagyobb részt kell vállalniuk a járóbeteg-ellátásban is.
A tüdőgyógyász társaság olyan átalakítási javaslatot dolgozott ki, amely alapján a tüdőgondozói hálózat megőrzése mellett, a betegek biztonsága érdekében a fekvőbeteg-ellátásban a jelenlegi megyei struktúráról át kell térni a regionális szakmai szerkezetre: vagyis a jelenlegi 19-20, többségükben különféle hiányokkal küszködő ellátóhely helyett 7-9, az eddigieknél magasabb színvonalon működő regionális tüdőgyógyászati központra van szükség.
Kovács Gábor az MTI érdeklődésére elmondta: 540 aktív tüdőgyógyász szakorvos dolgozik az országban, csaknem 50 százalékuk azonban már betöltötte az 55. életévét.
Szilasi Mária, a társaság alelnöke, a Debreceni egyetem (DE) tüdőgyógyászati klinikájának igazgatója kiemelte: napjainkban a férfiak és a nők tüdőrák-halálozási statisztikáját Európán belül Magyarország vezeti. A betegség elődleges rizikófaktora a dohányzás: hazánkban a felnőtt lakosság harmada cigarettázik rendszeresen, míg a daganatosok mintegy kilencven százaléka gyújt rá napi szinten.
A professzor a másik legjelentősebb tüdőgyógyászati betegségként a népbetegségnek számító COPD-t, a krónikus obstruktív tüdőbetegséget említette. A betegek száma évente 15 ezerrel emelkedik, összességében a megbetegedés csaknem félmillió embert érint hazánkban.
Horváth Ildikó, az Országos Korányi TBC és Pulmonológiai Intézet igazgatóhelyettese hozzátette: év elején megkezdődött az MTT COPD-regiszterének a működése, amelyben a gondozóhálózatban újként regisztrált krónikus obstrukciós tüdőbetegek adatait rögzítik. Kiemelte, hogy a COPD betegségek kapcsán előtérbe került a személyre szabott kezelésekre vonatkozó igény, amit jól szolgálnak az utóbbi évek gyógyszerfejlesztései.
Kovács Gábor professzor a sajtótájékoztatón kérdésre válaszolva reagált az egészségügyi bérmegállapodás megszületésére, ami szerinte az egyik eleme annak, hogy "az egészségügyet megfelelő mederben lehessen fejleszteni". A professzor a mostani bérmegállapodást egy életpályamodell első lépésének tekinti, de megjegyezte: a szakdolgozók béremelése a 24. órában történt.
Szavai szerint ma egy 30 éves szakképzett egészségügyi szakdolgozó havi bruttó bére 140-150 ezer forint, ezért nagyon fontos, hogy a mostani első lépést a következő években továbbiak kövessék.
A Magyar Tüdőgyógyász Társaság 59., szombatig tartó nagygyűlésén mintegy hétszáz hazai és külföldi szakember cserél véleményt a pulmonológiai kutatások és a tüdőgyógyászati ellátás időszerű kérdéseiről.
