T1DM: tolerancia hosszú távú immunszuppresszió nélkül
Egérmodelleken végzett kutatás nyithat új távlatokat az 1-es típusú cukorbetegség (T1DM) gyógyításában, írja a Qubit.
A Journal of Clinical Investigation szakfolyóiratban bemutatott vizsgálat központi eleme egy olyan „kimérikus” immunrendszer létrehozása, amely lehetővé teszi a transzplantált inzulintermelő szigetsejtek befogadását anélkül, hogy a recipiensnek élethosszig tartó, súlyos mellékhatásokkal járó immunszuppresszív terápiára lenne szüksége.
Az eljárás során a kutatók egy 12 napos, komplex „kondicionáló” protokollt alkalmaztak. A befogadó állatok szervezetét alacsony dózisú sugárzással, specifikus antitestekkel, valamint baricitinibbel kezelték, miközben a donortól származó csontvelői őssejteket és szigetsejteket ültettek át. Ez a megközelítés részlegesen átalakította a recipiens immunrendszerét, létrehozva egy olyan hibrid állapotot, amelyben a szervezet sajátjaként ismeri fel a donor sejtjeit.
A kísérleti egerek a beavatkozást követő 20. héten is zavartalan inzulintermelést mutattak, a transzplantátum kilökődésére utaló jeleket sem a vérvételek, sem a posztoperatív szövettani vizsgálatok nem igazoltak. Kiemelendő, hogy a kezelés alatt az állatok immunrendszere nem épült le teljesen, így védettek maradtak a fertőzésekkel szemben.
Bár az eredmények biztatóak, John DiPersio onkológus több kritikus pontra is felhívta a figyelmet. Az egereknél használt antitestek egy részének jelenleg nincs törzskönyvezett humán megfelelője. A protokoll megköveteli, hogy a csontvelő és a szigetsejtek ugyanattól a donortól származzanak, ami a jelenlegi donorszámok mellett jelentős ellátási korlátokba ütközhet.
Az eljárás sikeressége esetén azonban kiválthatóvá válna a folyamatos inzulinpótlás, radikálisan javítva a betegek életminőségét és csökkentve a diabétesz hosszú távú szövődményeinek kockázatát, írja a Qubit.
