Többet tudunk róla, mint teszünk érte
A tehetősebbek egészségesen is, a kevésbé jómódúak viszont csak valamilyen betegség hatására tesznek egészségükért – derül ki a többi közt a GfK legfrissebb felméréséből.
A GfK Hungária egészséggazdasági felméréseinek eredményei szerint 2004 óta egyre romlik a hazai lakosság saját egészségének megítélése, ami a nemzetközi adatok alapján szorosan összefügg az ellátórendszer egyre romló szolgáltatási teljesítményével is.
A cég szerkesztőségünkhöz eljuttatott közleménye szerint jelentős mértékben módosítja az egészségügyi ellátórendszer és az egészségügyi szolgáltatók, valamint a páciensek viszonyát több, 2012. január 1-jén hatályba lépett törvényi rendelkezés. Az eddigieknél ugyanis nagyobb hangsúlyt kap a betegek egyéni felelőssége, gyógyulásukhoz, állapotuk javulásához való személyes hozzájárulási kötelezettségük. A cég mindennek fényében elemezte 2011 végén a magyar lakosság egészséggel kapcsolatos viselkedését és gondolkodását.
Eredményeik szerint az egészség az emberek számára világszerte a jóllét megélését jelenti a mindennapokban és ma ez az egyik legfőbb fogyasztói trend. E téren a hazai folyamatok beleillenek a világtrendekbe: egészségünk fontossága a zöld gondolkodás, az újradefiniált értékek, a személyes tapasztalat mellett szintén meghatározó szempont mindennapi döntéseink során. Egészségesek azonban csak folyamatos erőfeszítés árán lehetünk, s hazánkban is egyre többen tesznek azért, hogy egészségüket megőrizzék.
Különbség abban figyelhető meg más országokhoz képest, hogy mikor, illetve minek a hatására kezd el bárki egészségének megőrzésén, vagy helyreállításán dolgozni.
Magyarországon a lakosság mintegy harmada – jellemzően azok, akik az átlagosnál jobb anyagi lehetőségek között élnek és a testi-lelki-szellemi harmóniát az átlagosnál fontosabbnak tartják – egészsége megőrzése érdekében is jelentős erőfeszítéseket tesz. A lakosság alacsonyabb jövedelmű kétharmadára ez azonban csak akkor jellemző, ha valamilyen egészségügyi problémával szembesül. Őket az egészség időleges vagy tartós hiánya ösztönzi arra, hogy a mindennapokban is dolgozzanak egészségükért.
Ellentétben a korábbi vélekedésekkel, e két csoport összességében azonos összegű pénzt költ el ilyen célból: éves szinten egyaránt 935-935 milliárd forintot. Mint a Gfk. ügyfélkapcsolati igazgatója, dr. Lantos Zoltán fogalmazott: „A magyar lakosság ma már komoly erőfeszítéseket tesz egészsége megőrzése érdekében. Szinte minden jövedelmi rétegre jellemző, hogy a vásárlások és pénzköltés alkalmával az egészség mint tényező fontos döntési szempont. Mindezt figyelembe véve a gyártóknak és szolgáltatóknak olyan megoldásokat érdemes kidolgozniuk, amelyek javítják az egészséget támogató termékekhez és szolgáltatásokhoz való hozzáférést a lehető legszélesebb lakossági rétegek számára”.
A felmérések adatai azt is megmutatják, hogy Magyarországon sokkal többen tudják azt elméletben, mit is kellene tenniük egészségük érdekében, mint ahányan ezen elgondolások mentén élnek és cselekszenek. Az egészséges életmódot elméletben ismerők és az egészségükért gyakorlatban is tevők között – a megtett erőfeszítések jellegétől függően – hazánkban 25-40 százalék a különbség a teljes felnőtt lakosságra vetítve, ami jóval nagyobb a Csehországban vagy Lengyelországban mért különbségeknél.
