Több pénz kell a prevencióra
A megelőzésre kell többet fordítani, szilárd alapellátási rendszerre és integrált betegellátásra van szükség – derül ki az Európai Unió egészségügyi helyzetét vizsgáló elemzéséből, amelyet a Világgazdaság szemléz.
„Az egészségügyi költségvetés 80 százalékát fordítjuk a betegségek kezelésére az Európai Unióban, a megelőzésükre viszont mindössze 3 százalékot. Jobb hozzáférést kellene biztosítani az alapellátáshoz, hogy ne egyből a sürgősségi ellátáshoz forduljanak a betegek. Emellett a lakosság egészségi állapotának javítása és az egészségügyi rendszerekre nehezedő nyomás csökkentése érdekében integrálni kell az egészségfejlesztést és a betegségmegelőzést.” – ezeket a megállapításokat emelte ki Vytenis Andriukaitis, az egészségügyért felelős biztos az EU egészségügyi helyzetét vizsgáló elemzésből, írja a Világgazdaság.
A Magyarországra vonatkozó elemzés megállapítja, hogy noha 2000 és 2015 között az országban a várható élettartam csaknem négy évvel emelkedett a 75,7 éves jelenlegi érték még mindig öt évvel alacsonyabb az uniós átlagnál. A magyar egészségügyi rendszer továbbra is erősen kórházközpontú, amint azt a kórházi ápolási idők és az elkerülhető kórházi kezelések uniós átlagot meghaladó aránya mutatják.
Magyarországon a betegségek okozta összes teher 40 százaléka az egészségtelen életmódnak tulajdonítható. A magyarok alig több mint fele (56%) tartja úgy, hogy jó egészségi állapotban van, ami az egyik legalacsonyabb arány az EU-ban. A férfiak gyakrabban tartják magukat egészségesnek: 60 százalékuk számolt be arról, hogy jó egészségi állapotnak örvend, szemben a nők 54 százalékával. A magyar felnőttek több mint negyede (26%) napi rendszerességgel dohányzik, ami ugyan csökkenést jelent a 2000-ben tapasztalt 30 százalékhoz képest, de még mindig a harmadik legmagasabb aránynak számít az uniós országok között. Az egy felnőttre jutó alkoholfogyasztás (értékesítési adatok alapján mérve) 2000. óta lassan csökken, de 2014-ben még mindig magasabb, mint az uniós országok többségében, és kb. 10 százalékkal magasabb, mint az uniós átlag (egy felnőttre jutó 10,9 liter, szemben a 10,0 literes uniós átlaggal). A felnőttek között az elhízás gyakorisága a 2000-ben mért 18 százalékról 2014-re 21 százalékra emelkedett, ami a harmadik legmagasabb arány az EU-n belül Málta és Lettország után.
Az egészségügyi rendszer folyamatos alulfinanszírozottságának a kezelése elengedhetetlen feltétele annak, hogy a teljes népesség számára javuljon a jó minőségű ellátáshoz való hozzáférés. Az alapellátás megerősítése, valamint a megelőzés a legfőbb kihívás a népesség egészségi állapotának javítása, valamint az egészség terén mutatkozó egyenlőtlenségek csökkentése érdekében.
