Meghallgatták Balog Zoltánt
Lényegesen javultak a gyermekes családok életkörülményei az elmúlt évben, jelentette ki az emberi erőforrások minisztere kedden Budapesten, az Országgyűlés Népjóléti Bizottsága előtti éves meghallgatásán, amelyen a családpolitikáról, az egészségügyről, a szociálpolitikáról és a romák helyzetéről is beszélt.
Balog Zoltán azt mondta, a változás mértékét jelzi, hogy ma másfélszer annyit ér egy átlagos, kétszülős, gyermekes család nettó átlagkeresete, mint 2010-ben. A kormány úgy döntött, 2018 a családok éve lesz.
A korábbi demográfiai folyamatok eredményeképpen csökken a szülőképes korú nők száma, nem születik több gyermek, azonban a "kevesebb anya több gyermeket szül", 2010 óta egyötödével emelkedett a termékenység. Egyre kevesebben szakítják meg a terhességüket, összességében a tavalyi év végéig 53 ezres népességvesztést sikerült elkerülni, mutatott rá a miniszter, aki megemlítette a családi otthonteremtési kedvezményt (csok), amelyet már csaknem hatvanezer család vett igénybe. Javultak a családokat érintő szolgáltatások is: bölcsődéket építettek, és emelték azok dolgozóinak bérét, tette hozzá.
Fontos vállalásnak nevezte a lombikbébiprogram kiszélesítését. A kormány a nyugdíjak értékének megőrzését vállalta, ehhez képest az ellátások reálértéke csaknem 10 százalékkal emelkedett, közölte Balog Zoltán, megjegyezve, hogy az év végén nyugdíjprémiumot, Erzsébet-utalványt és nyugdíj-kiegészítést is adnak.
A kapcsolati erőszak minden formáját elítélik, és a jelenséget tudatosan nem nevezik családon belüli erőszaknak, mert a család fogalmához inkább pozitív gondolatokat akarnak kötni. Az áldozattá válás megelőzésére az ellátórendszert is bővítették.
Az egészségügyben a rendszerváltás óta nem volt ilyen kiterjedésű és mértékű béremelés. Bár a korábbi kormány kedvezőtlen helyzetet hagyott maga után, az elmúlt években sok mutató javult, a legtöbb romló trendet megfordították, hangsúlyozta a miniszter. Ha nem is állt meg, de csökkent az orvosok, szakdolgozók külföldre áramlása, emelte ki. Ösztöndíjprogramokat működtetnek, megerősítették az egészségügyi alapellátást, segítették a háziorvosi praxisok betöltését. Tavaly már 50 százalékkal több forrást biztosítottak a terület támogatására, mint 2010-ben. A letelepedési és praxisvásárlási pályázatok eredményeként 2014-től 2016-ig 198 háziorvosi szolgálatot tudtak betölteni. Az idén a duplájára emelték a letelepedésre szánt összeget. Emellett fejlesztették a kórházakat, új mentőautókat vásároltak, sorolta.
Lehetővé tették, hogy az emlő- és a méhnyak- után a bélrák szűrése is mindenkinek elérhető legyen. Úgy fogalmazott, hogy olyanok kérik számon a kórházi várólisták hosszát a kormányon, akik nem foglalkoztak a kérdéssel. A várólistákat a jelenlegi kabinet vezette be, majd csökkentette azok méretét.
Közlése szerint a 18 év alattiak jövedelmi szegénysége megfeleződött, a jövedelmi egyenlőtlenség lényegesen kisebb az európai uniós átlagnál. Mérséklődött az ifjúsági munkanélküliség, nőtt a fogyatékkal élők és a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatása. A kormány a segély helyett munkát elvet érvényesíti, nyomatékosította. Azt mondta, emelték a szociális dolgozók bérét is, valamint javították az ellátási körülményeket.
A halmozottan hátrányos helyzetűek roma gyermekek 99 százaléka óvodába jár, ahol naponta háromszor ingyenesen étkezhet. A romáknak már a 40 százaléka dolgozik, és megduplázódott a körükben a felsőoktatásban tanulók száma, hangoztatta Balog Zoltán.
Korózs Lajos (MSZP) megkérdezte, hogy miért nem emelték kilenc éve a családi pótlék összegét. A miniszter úgy felelt: a családi adókedvezmény pártján állnak, munkaalapú társadalomban gondolkodnak.
Tóbiás József (MSZP) azt mondta, nem azt a kérdést kellene feltenni, hogy hány gyermek születik, hanem azt, hogy hová. Európa húsz legszegényebb régiójából négy Magyarországon található; teljes csőd a magáncsőd intézménye. Balog Zoltán reagálásában úgy fogalmazott, a helyzet nem jó, de jobb, mint a korábbi. A magáncsőd működésképtelenségével egy olyan képviselő hozakodott elő, akinek kormánya "úgy ráborította" a devizahiteles problémát a társadalomra, hogy "majdnem belepusztultunk".
Vágó Sebestyén (Jobbik) a szociális életpályamodell hiányát kérte számon a kormányon. Szavai szerint egy építőipari segédmunkás jobban keres, mint egy szociális dolgozó. A miniszter elismerte, hogy még nem vezettek be életpályát a szociális ágazatban úgy, mint a pedagógusoknál vagy a rendvédelemben. A szociális munka napjának munkaszüneti nappá nyilvánítását azonban pozitív jelzésnek nevezte.
Ander Balázs (Jobbik) kiemelte, hogy Magyarország kettészakadt, a kistelepülések lemaradtak.
Szabó Tímea (független) szerint nem nőttek jelentősen az egészségügyre fordított összegek, Magyarország rosszul áll a születéskor várható élettartam, a rákos halálozási statisztikák, a szív- és érrendszeri megbetegedések terén. Az orvoselvándorlás csupán a fogorvosok körében csökkent. Balog Zoltán hangsúlyozta, hogy fontos a szenvedély, de a számok a kormányt támasztják alá.
Kovács József (Fidesz) megkérdezte: igaz-e, hogy forrásokat vonnak ki az egészségügyből. A miniszter jelezte, hogy a jövő évi költségvetésben 220 milliárd forint többletet biztosítanak a szektornak.
Harrach Péter (KDNP) szerint nem lehet tagadni a kormány eredményeit. Balog Zoltán azt mondta, a házasságkötések számának növekedése szemléletváltozást tükröz: az emberek megértik, hogy ez az intézmény nagyobb biztonságot nyújt.
Az ülés szünetében Szabó Tímea (független) sajtótájékoztatót tartott, ahol úgy fogalmazott, kiderült, hogy a kormány egy párhuzamos világban él, amely köszönőviszonyban sincs a magyar valósággal.
