Élelmezési és egészségügyi program indult hajléktalanoknak
Egy hajléktalan embereknek szóló program keretében országosan 88 helyszínen, munkanapokon átlagosan 4200 adag ételt osztanak ki.
Nemcsok Dénes Sándor, a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium Emberi Erőforrás Fejlesztési Programok végrehajtásáért felelős helyettes államtitkára a szerdai, budapesti projektnyitó sajtótájékoztatón közölte: a Széchenyi Terv plusz program keretében zajló projekt tervezett futamideje öt év, a támogatás összege 8,5 milliárd forint, amelyet az Európai Unió (90 százalék) és Magyarország (10 százalék) közösen finanszíroz. A Hajléktalanokért Közalapítvány "Élelmiszer támogatás biztosítása hajléktalan személyek részére" című programjának legfontosabb része az étkeztetés, és ehhez kapcsolódnak a kísérő, az életminőség javítását célzó intézkedések, mondta.
Csizi Péter, a Belügyminisztérium szociális ügyekért felelős helyettes államtitkára arról beszélt, a hajléktalanellátás alapvetően önkormányzati feladat, "ami nem jelenti azt, hogy az ehhez szükséges működési támogatást, anyagi erőforrásokat nem az állam biztosítaná". A kormány idén több mint 15 milliárd forintot biztosít az ellátórendszer működésére és ezen felül még 400 milliót ad a felmerülő egyedi problémák megoldására. A hajléktalanellátás "nemcsak fedél biztosításáról szól", hanem ezen túl biztosítani tudják az ellátottak "alapvető adminisztrációját", amellyel az egyéb szociális szolgáltatásokat a rászorulók igénybe vegyék, mondta a helyettes államtitkár. Rámutatott: mivel a hajléktalan emberek jelentős többsége mentális és addiktológiai betegségekben szenved, ezért nagyon fontos, hogy az ellátórendszer egészségügyi szolgáltatásokat is nyújtson.
Csizi Péter közölte: a Hajléktalanokért Közalapítvány és a partnerei napi meleg ételt biztosítanak a hajléktalanok számára, és erre 2017 és 2023 között 5,5 milliárd forintos uniós támogatás érkezett. A programban 10 ezer hajléktalan ember vehetett részt. A mostani program 2028 végig tart.
Andriana Sukova, az Európai Bizottság Foglalkoztatás, Szociális Ügyek és Társadalmi Befogadás Főigazgatóságának főigazgató-helyettese arról beszélt, az Európai Unió minden tagállamában nagyon nehéz szociális problémákat kell megoldani, és ezek akár 90 millió embert is érinthetnek. A szegénységben élők arányát 2030-ig 20 százalékkal kell csökkenteni, ehhez többszintű együttműködésre van szükség. Andriana Sukova a hajléktalan emberek ellátásáról szólva kiemelte, sokkal sokrétűbb szolgáltatásra van szükség, minthogy csak a napi túlélést biztosítsák. A rászoruló embereknek érezniük kell, hogy a társadalom gondoskodik róluk.
Lőrincz Norbert, a Hajléktalanokért Közalapítvány kuratóriumának elnöke elmondta, a kormány 1992-ben alapította a szervezetet, amelynek vannak saját fenntartású intézményei, működteti a hajléktalanellátás programjainak pályázati rendszerét, társadalmi és szakmai programokat valósít meg.
Varga Péter, a Hajléktalanokért Közalapítvány igazgatója közölte: a március végén már elindult program a meleg étel biztosítása mellett pszichiátriai, addiktológiai, mentális és fizikai állapotjavítást célzó szolgáltatásokat biztosít hajléktalan emberek részére. Ezzel kívánják elősegíteni a társadalmi integrációjukat.
Varga Péter elmondta, a korábbi program során 2017 elejétől 2023 októberéig 1708 munkanapon 4065 ételcsomagot osztottak ki. Az új program keretében 4200 adag melegételt terveznek kiosztani munkanaponként a partnerszervezetekkel. A program során 11 ezer rászorulót érnek el. A tervezetett szolgáltatási helyszínek száma 16 és 25 között lesz, és mintegy 11 ezer "kezelésbevétellel" számolnak 2025-től 2028 végéig.
| Eurostat: enyhén csökkent a szegénység kockázatának kitett lakosság száma az EU-ban |
|
Az Európai Unióban 94,6 millió embert, a lakosság 21 százalékát fenyegette szegénység vagy társadalmi kirekesztés 2023-ban, a számok enyhe csökkenést mutatnak a 2022-es, 95,3 milliós (22 százalék) adatokhoz képest, közölte szerdán az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat. A jelentés szerint az érintett lakosság olyan háztartásban élt, amely a szegénység és a társadalmi kirekesztés, a súlyos anyagi és társadalmi nélkülözés, vagy a munkanélküliség kockázatával szembesült. A szegénység vagy a társadalmi kirekesztés kockázatának kitettek aránya 2023-ban az uniós országok között eltérő volt. A legmagasabb értékeket Romániából (32 százalék), Bulgáriából (30 százalék), Spanyolországból (27 százalék) és Görögországból (26 százalék) jelentették. Ezzel szemben a legalacsonyabb arányt Csehországban (12 százalék), Szlovéniában (14 százalék), Finnországban és Lengyelországban (mindkettő 16 százalék) jegyezték fel. A jelentés szerint Magyarországon a szegénység vagy a társadalmi kirekesztés kockázatának kitettek aránya a teljes lakosságszámhoz viszonyítva tavaly 19,7 százalék volt. |
