Több mint négyszáz szakmai protokoll veszíti hatályát az év végéig

A MedicalOnline a GYEMSZI honlapján elérhető adatbázis segítségével végignézte a szakmai protokollok listáját, 411 olyan irányelvet találtunk melynek hatálya december végén lejár.

Az alábbi táblázat a régi szakmai kollégiumi beosztás szerint lejáró protokollok számát mutatja.

Az alábbi letölthető, csatolt dokumentumban pedig kigyűjtöttük az év végén hatályukat vesztő szakmai protokollokat, kattintsanak ide és az Excel tábla segítségével, szakterület szerint tudnak böngészni a protokollok között.

A Medical Tribune tavaly, 2012 márciusában szólaltatta meg Belicza Évát, a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Menedzserképző Központjának igazgatóhelyettesét, a GYEMSZI tanácsadóját, aki akkor egyebek között elmondta: a szakmai irányelvek fejlesztésére, megújítására elindítottak egy programot. A korábbi 485 irányelv közül mintegy 400 érvényét veszítette 2011 végén, de a szaktárca akkor újfent meghosszabbította azok érvényességét. Abban egyeztek meg a szakmával és a tárcával, hogy áttekintetik a tagozatokkal a hozzájuk tartozó irányelveket, és a tagozatok meghatározzák, melyek azok, amelyeket azonnal hatályon kívül kell helyezni. Az történt ugyanis, hogy a karácsony előtti kapkodásban véletlenül olyan irányelveket is megújítottak, amelyek már évekkel ezelőtt lejártak, s azóta új született helyettük. Ezen túlmenően a tagozatok azt is meghatározzák, hogy az aktuális irányelvek közül melyeket kívánják megújítani, illetve a következő években milyen új irányelvek elkészítése indokolt.

A gond az, hogy a jelenleg érvényben lévő irányelvek jó része nem valódi irányelv, hanem inkább kimásolt tankönyvfejezet – mondta Belicza Éva. Az irányelveket a tanácsok írják meg, a tagozatok fogadják el és végül a tárca kihirdeti. A GYEMSZI szakértői a jelenlegi több mint négyszáz helyett jóval kevesebb irányelvet szeretnének hatályba léptetni. A mennyiség helyett a minőségre fókuszálnak, így jól algoritmizálható, olyan ajánlások kidolgozására törekszenek, amelyek az adott gazdasági környezetben megvalósíthatók; segítségükkel országszerte egységes elvek mentén, azonos minőségű ellátáshoz juthatnak majd a betegek. Mindez hatékonyabbá teszi az ellátást, hiszen ki lehet védeni az indokolatlan, párhuzamos kezeléseket, és jót tesz a betegbiztonságnak is, hiszen világossá válik, hogy egy-egy terápiás lépés után minek kell(ene) következnie.

A MedicalOnline úgy értesült, hogy a szakmai protokollok kidolgozásakor elsőbbséget élveznek a finanszírozási protokoll hatályba lépéséhez szükséges irányelvek. Sélleiné Márki Mária, az OEP főigazgatója idén januárban beszélt a finanszírozási protokollokról a MedicalOnline-nak, érzékeltetve a többi közt a folyamat időigényességét.

Mint közölte, feltett szándéka, hogy megnyerje a döntéshozókat a finanszírozási protokollok ügyének annak érdekében, hogy a szakmapolitikai és költségvetési keretek betartása ne a 43-as rendelet állandó módosításával valósuljon meg. A finanszírozási protokollokon keresztül szerinte sokkal inkább megteremthető a szakmaiság és a rendelkezésre álló financiális keretek közötti összhang. A finanszírozási protokoll ugyanis a szakmai protokollra épül, amihez az OEP hozzáteszi, hogy milyen vizsgálatokat, terápiákat, milyen feltételek megléte esetén finanszíroz. A főigazgató asszony szerint „ez tisztességes, mindenki számára átlátható és érthető körülményeket teremtene”, bár mint mondta, tisztában van azzal, hogy „a finanszírozási protokollok története hosszú folyamat, amely lépésről-lépésre valósítható meg és a szakmával való folyamatos konzultáció jellemzi.”

Egyelőre huszonnyolc finanszírozási protokoll-tervezetet tart társadalmi-szakmai vitára bocsáthatónak az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP), amely december végéig várja a főbb betegségcsoportok diagnosztizálásával és kezelésével kapcsolatos szakmai javaslatokat. (Bővebb információt itt olvashat.)  A többi tervezet „még műhelymunkát igényel”. Mint azt az Orvostovábbképző Szemlében dr. Varga Péter, az OEP főosztályvezetője nemrégiben megjegyezte: a jogszabály adta lehetőség azt a paradigmaváltást jelzi, amelynek alapján az egészségbiztosító tudatosabb szolgáltatásvásárlóként képviseli a biztosítottak érdekeit egyrészt úgy, hogy az alulkezeléseket igyekszik kiküszöbölni, másrészt úgy, hogy az Egészségbiztosítási Alap gondos gazdájaként gátat szab az indokolatlan túlkezeléseknek. 

Kíváncsiak voltunk, vajon mi az oka a csúszásnak? A jogalkotásban résztvevő, nevük elhallgatását kérő szakemberek szerint a hatalmas mennyiségű protokoll összefésülésének nehézségén túlmenően az is gond, hogy a Szakmai Kollégium nehezen „motiválható". A szaktárcának nincsen eszköze ahhoz, hogy a kérésen túl számon is kérje a tanácsadó testületen az el nem végzett munkát. Vannak olyan tagozatok, melyek kiválóan működnek és együttműködőek, ám akad olyan szakterületi tagozat is, mely nehezen „mozdul". 

 A szakmai protokollok ügyében az Egészségügyért Felelős Államtitkárság sajtóosztályához fordultunk, kértük, hogy tájékoztassanak bennünket. Várjuk a válaszukat.