Tiltakoznak a betegszervezetek

Széleskörű tiltakozásra számíthat az egészségügyi ágazat vezetése annak a június 26-án elfogadott törvénymódosításnak a következtében, amely a gyógyászati segédeszközök (gyse) házhozszállítását csak a forgalmazónak, illetve a forgalmazó alkalmazottjának engedélyezi. A házhozszállításból a törvény kizár minden közreműködőt, így lényegében megtiltja alvállalkozó, futár vagy posta igénybevételét.

Mindez információink szerint elsősorban a hosszú ideig krónikus betegségben szenvedő inkontinens, a nagy mennyiségű kötszert használó, és a daganatos betegségük következtében rendszeresen zsákcserére szoruló sztómás betegek számára okoz komoly gondokat. Úgy tudjuk, az Inkontinencia Betegegyesület már levélben fordult az államtitkársághoz és az ILCO Szövetség is erre készül. Mint az egyik neve elhallgatását kérő beteg a MedicalOnline-nak fogalmazott: ő maga szerencsés helyzetben van, mert elhagyhatja lakhelyét. A hazai mintegy 15-20 ezer sztómás betegből erre azonban csak nagyon kevesen képesek.

A betegszervezeti vezető elmondta: ő maga eddig háromhavonta jutott hozzá a számára orvos által felírt segédeszközökhöz. Elment a közeli segédeszközboltba, ahol megrendelték számára a szükséges mennyiséget, majd házhoz szállíttatták. A férfi értetlenségét fejezte ki amiatt, hogy erre ezt követően nem lesz mód, esetében ugyanis komoly mennyiségekről és ugyancsak komoly súlyokról van szó. Háromhavi sztómazsák súlya akár a tíz kilót is elérheti – ennyit a műtött betegek fel sem emelhetnek, közölte. Az ILKO Egyesület képviselője nem tudja, „mindez kinek az érdekét sértette”, de mint jelezte, az esetleges titokvédelmi szempontoknál fontosabbnak tartja, hogy a betegek hozzájuthassanak segédeszközeikhez.

Márpedig ez nyilvánvalóan gondokba ütközik majd. A sztómásoktól rendre a sorstársnak számító siket, vak vagy sánta is elpártol, amikor „érződik” a betegség – fogalmazott.

Nem véletlen tehát, hogy betegségüket igyekeznek eltitkolni, de azt is tudni kell, hogy sokaknak a létfenntartásukhoz szükséges segítség megszervezése is gondot jelent, mivel „gyakran tragédiákba torkollik a betegség; nem egyszer a család is felbomlik.”

Budapesten még csak-csak megoldható az utazgatás, de mi lesz vidéken? – tette fel a kérdést a férfi, aki szerint nem ritka, hogy a betegnek több falun kell átutaznia, mire patikát talál, de gyógyászati segédeszköz-bolt aztán tényleg nincs mindenütt…

A helyzetet tovább bonyolítja, hogy ha el is jut a beteg a boltba, az sem jelenti azt, hogy hozzájuthat a készítményhez – hívta fel a MedicalOnline figyelmét Rásky László, az Orvostechnikai Szövetség (OSZ) főtitkára, aki szerint a segédeszköz-ellátás számos területe lehetetlenülhet el. A gyse házhozszállítása körében ugyanis tipikusnak nevezhető, hogy a rászorultakhoz eljuttatott eszközöket gyakorlatilag sem a gyógyszer-nagykereskedők, sem a gyógyszertárak nem forgalmazzák, és a patikánál sokkal kisebb számú, mintegy 400 közepes és a nagyobb városokban lévő segédeszköz-szaküzlet is többnyire csak úgy, hogy megrendeli azt a forgalomba hozótól, ritkább esetben a gyógyászatisegédeszköz-nagykereskedőtől.  Ennek fő oka a szövetség főtitkára szerint az, hogy nincs elég raktári és szállítási kapacitás, erre ugyanis az árrések mértéke és tömege nem nyújt fedezetet.

Az Orvostechnikai Szövetség először június 28-án fordult Szócska Miklós egészségügyért felelős államtitkárhoz, soron kívüli segítségét kérve a szerintük jogalkotási hibának minősíthető rendelkezés módosításához. Mint levelükben írták: mindez „nem szerepelt az április 18-án közigazgatási egyeztetésre bocsátott, és általuk is véleményezett tervezetben.”

Mint felhívják Szócska Miklós figyelmét: az elmúlt években a jogalkotó többször is módosította illetve módosítani tervezte a gyógyászati segédeszközök házhozszállításának szabályozását. Tudni kell azonban, hogy a segédeszköz-ellátás sok tekintetben eltér a gyógyszerellátástól, ezért szükségszerű a házhozszállítás nagy aránya.

AZ OSZ minden alkalommal kifejtette, hogy a házhozszállítás különösen a bentlakásos intézményekben ellátottak, a postázás pedig azon betegek, rászorulók miatt fontos és elkerülhetetlen, akik egészségi állapotuk vagy más ok miatt nem tudják személyesen vagy meghatalmazott útján, a gyógyászati segédeszköz boltokban átvenni a számukra szükséges eszközöket. Mivel a szövetség megítélése szerint az államtitkárság nem tájékoztatta kellőképpen sem a betegeket, sem pedig a forgalmazókat, július 2-án újabb közleményt adtak ki, jelezve, hogy a július 5-től hatályos új rendelkezésekkel mintegy 160 ezer rászoruló kerül hátrányos helyzetbe. Ők javarészt szociális otthonban élnek vagy olyan helyen, ahol nem vagy nehezen érhető el gyógyászati segédeszköz bolt.

A szociális otthonokban élőktől nem várható el, hogy az ellátásukhoz szükséges nadrágpelenkáért háromhavonta gyógyszertárba, vagy a még messzebb lévő gyógyászati-segédeszköz szaküzletbe utazzanak – véli a szövetség, amely szerint a szociális otthonokban egyébként is „sajátos szervezési és pénzügyi gyakorlat létezik”. Ennek lényege, hogy az úgynevezett testközeli eszközöket a betegek orvosi rendelvényre, magánszemélyekként, állami támogatással vehetik igénybe. A betegtérítési díjat azonban a szociális otthonok fizetik a forgalmazónak – a térítési díjakból, a bentlakók nyugdíjából, vagy részben a szociális otthon költségvetéséből, jogi személyként.

Az Orvostechnikai Szövetséget péntekre várják a minisztériumba – egy a kórházak adósságával kapcsolatos egyeztetésre. A megbeszélésen azonban minden bizonnyal szóba kerül a gyse-k házhoz szállításának kérdése is, melyet elhamarkodottnak, átgondolatlannak minősítenek a betegek. A lapunknak nyilatkozó betegszervezeti vezető már fogalmazza saját tiltakozó levelét, ám tájékoztatása szerint heteken belül levelek tömegét juttatják majd el az államtitkárságnak, kérve a korábbi rendelkezések visszaállítását.