Testünkre szabva: változást hoz a személyre szabott orvoslás

A PwC tanulmánya a személyre szabott gyógykezelés fogalmát tágan értelmezi. Olyan átfogó megközelítésből indul ki, amely a legújabb tudományos kutatások (így a szervezet gén- és fehérjeállományának feltárására irányuló kutatások) eredményeit és a páciensek jellemző fogyasztói attitűdjét (így például a wellness térhódítását) egyidejűleg figyelembe véve kívánja egy adott személy egészségügyi igényeit kielégíteni. Némileg leegyszerűsítve a trendeket: a tudomány fejlődése és az internet általános használata együttesen indították el az egészségügyi ellátást az érintettek személyre szabott kiszolgálása irányába.

Könnyű belátni, hogy a páciensek és hozzátartozóik egyre szélesebb körben képesek tájékozódni betegségüket, gyógyulási esélyeiket illetően. A webes portálokon, fórumokon, chat felületeken szereznek információt egymás tapasztalatairól, esetleges mellékhatásokról, sőt, még egy-egy orvos, vagy intézmény felkészültségéről is. Nem szeretnék magukat többé kiszolgáltatott, esendő betegként látni, aki gépiesen követi a szakember utasításait. Egyértelműen megjelent a fogyasztói attitűd a betegek körében, az orvos által elmondottakat „ellenőrzik”, verifikáltatják, még akkor is, ha ez sokszor persze csak laikusok közötti diskurzus marad. A széleskörű tájékozottság rengeteget segít a prevenció, a megelőzés területén, ma már szakember nélkül is egyre többen tudhatják, milyen táplálék egészséges, mit érdemes elkerülni, mit kell tennünk a testünk és egészségünk védelmében. Ezek a trendek a fogyasztói tudatosság elmélyülése irányába hatnak, folyományaként pedig jó ellátást, figyelmet és figyelmességet követelő betegek kerülnek kapcsolatba az egészségüggyel.

A betegek énképének formálódása persze nem volna elégséges a személyre szabott gyógykezelés kialakításához, ez legfeljebb a személyre szabott figyelemre volna elegendő. A genetikai és fehérjeszerkezeti ismeretek, az új egészségügyi technológiák, így például a képalkotó diagnosztikai eszközök vagy a betegadatok felvételének újszerű lehetőségeinek („telemedicina”) valóban forradalmi fejlődésével azonban immár több területen valóban kézzelfogható valósággá vált az egyénre szabott gyógykezelés lehetősége. Kardiológiában, onkológiai területen, radiológiában és neurológiában, vagy a cukorbetegség kezelésében máris hasznát veszik annak, hogy ismerhetjük egyes betegségtípusok genetikai hátterét, és azzal is tisztában vagyunk, hogy más-más páciensben az egyedi génállomány hogyan befolyásolja az egyes betegségek lefolyását, és hogy milyen valószínűség szerint reagál jól vagy rosszul a beteg szervezete egyes gyógykezelési eljárásokra. A személyre szabott gyógykezelésbe beletartozik tehát a legfejlettebb technológiai eredmények használatától kezdődően egészen a testreszabott étrend összeállításáig minden elem, amely a betegtörténetből, a személyes értékrendből és igényekből, valamint a rendelkezésre álló betegspecifikus adatsorból következik.

Mindez óriási lehetőséget és roppant kihívást jelent az egészségügy szervezésének és finanszírozásának egészére nézve. Finanszírozási oldalról így nézve például nem elhanyagolható tény, hogy az egyén géntérképének elkészítési költsége mindössze néhány év alatt töredékére zsugorodott, a specifikus genetikai adatokat felhasználó gyógykezelés pedig akár sokkal költséghatékonyabb lehet, mint az egyedi jegyeket nem figyelembe vevő általános gyógykezelés. Persze még mindig óriási összegekről van szó; egy hosszú-hosszú út elején járnak az egészségügyi intézmények.

Az európai kórházak közül néhány már igen előrehaladott módon foglalkozik a személyre szabott gyógykezelés lehetőségeinek adaptálásával, így a Debreceni Egyetem klinikája is élen jár egyes onkológiai és heamatológiai területeken. Az új megközelítésmód új feladatokat ad a kutatóegyetem irányítóinak, és új irányokat jelöl ki a kutatók számára is. Mindez át fogja alakítani az egyetemi képzéseket, az orvosok továbbképzését, élethosszig tartó tanulási irányát is. Ugyanakkor az új megközelítés terjedését még sok nehézség hátráltatja. Ilyen például a kutatások forrásainak előteremtése, a még nem minden területen meggyőző, teljesen egyértelmű tudományos bizonyítékok alacsony száma, valamint a még nem kellő mértékben meglévő ismeretek az orvostársadalomban.

Ide sorolandó elem, hogy egyelőre nem született meg egy átlátható, és világos finanszírozási rendszer sem a hasonló szolgáltatások fedezésére. Magyarán ahhoz, hogy ez a lassanként elterjedőben lévő paradigmaváltás visszafordíthatatlan legyen, a politikai döntéshozóknak, az egészségügy irányítóinak és szakembereinek közösen kell átgondolt lépéseket tenniük. Az már biztos ugyanis, hogy a betegek érdeke ezt kívánja.

A PwC tanulmánya ide kattintva olvasható

A Magyar Személyre Szabott Medicina Társaság ez évi kongresszusának programját itt olvashatja.