Testi betegségek is okozhatják a mentális zavarokat
Egyre több a tudományos bizonyíték arra, hogy különféle mentális betegségek hátterében egészen egyszerű bakteriális fertőzések, autoimmun betegségek állnak – közli az rtl.hu.
A pszichiáterek egyre biztosabbak abban, hogy a mentális betegségek egy része fizikai betegség miatt alakul ki, írja az Economist. Ez azért fontos, mert jelenleg nem bevett gyakorlat, hogy szorongásos, depressziós vagy akár figyelemzavarok mögött testi okokat keressenek az orvosok – holott sok beteg életét és gyógyulását könnyíthetné meg, ha aktívan odafigyelnének erre a szakemberek.
Egyre több jel utal arra, hogy a pszichiátria vakfoltjában léteztek eddig olyan szindrómák, amelyek nagyon sokunk életére gyakorolnak negatív hatást, írja a lap, jelezve: a neurobiológiáról fontos megjegyezni, hogy korántsem egy „befejezett” tudományágról van szó: 2016-ban például arról adott hírt a Live Science, hogy kiderült, még csaknem száz felfedezetlen terület létezik az emberi agyban. Így egyelőre azt sem lehet pontosan leírni, mi a hatásdinamikája az elmére átterjedő fizikai kórságoknak – csak szorgalmazni lehet, hogy minél több kutatást végezzenek ezen a területen.
A lelki bajok testi okainak témájában 2007-ben történt komoly áttörés, amikor a Pennsylvaniai Egyetem kutatóinak munkája kimutatta, hogy száz, egyre súlyosbodó pszichiátriai tünettel rendelkező beteg állapotát valójában egy autoimmun betegség okozza. Többük szervezete ezért antitesteket termelt, amelyek eljutottak az agyba, itt pedig bizonyos receptorok gyulladásához vezettek, amelyek miatt a betegek paraoiddá, agresszívvé váltak, valamint hallucináltak is. Később egy oxfordi kutatás állapította meg azt, hogy a pszichózisban szenvedő betegeknél viszonylag gyakori a magas antitestszám. Ám az nem derült ki, hogy ezek miért és hogyan termelődnek, illetve hogyan jutnak el az agyba.
Ennél nagyszabásúbb kísérlet is akadt arra, hogy a pszichiátria figyelmét a tünetekről az okok, a kauzáció irányába fordítsák. 2013-ban az USA egyik egészségügyi hatósága, a National Institute of Mental Health nem kevesebb, mint 20 milliárd dollárt költött arra, hogy a tüneti hozzáállás alternatívájaként robusztus kutatásokkal fedje fel, hogyan kapcsolódnak egyes magatartásminták az emberi gének felépítéséhez. Ebből az derült ki, hogy valószínűleg nem a génekben kell keresni a választ, mivel a rengeteg pénzből csak elenyésző számú és jelentőségű eredmény született. Allen Frances, a Duke Egyetem pszichiáter professzora például arról beszélt, hogy az efféle biomarkerek utáni kutatás „fantasztikus intellektuális kaland volt, ugyanakkor teljes klinikai kudarc is”. 20 milliárd dollár adófizetői pénz pedig soknak tűnik egy „fantasztikus intellektuális kaland” finanszírozására.
Ez természetesen nem jelenti azt, hogy a keresés itt véget is ért: a géneken kívül számos más mechanizmus vár felfedezésére az ember testében és agyában, amely segíthet megérteni a testi és a lelki nyavalyák kapcsolatát: egyelőre úgy tűnik, hogy az immunrendszer és az emésztőrendszer lehetnek a kulcsterületek.
