2021. október. 27., szerda - Szabina.

Telítődnek a járványkórházak, fogynak az orvosok

Ömlenek a COVID-betegek a kórházakba, mondta többek között Svéd Tamás, a Magyar Orvosi Kamara titkára a Népszavának.

Mi az, ami most történik a kórházakban?

Naponta zajlik egyfajta újratervezés arról, hogyan lehet a folyamatosan változó körülmények között és egyre kevesebb emberrel, felszereléssel megbirkózni a növekvő méretű feladattal. Ráadásul most párhuzamosan zajlik a járványügyi és a normál ellátás. Kormányzati, és ennek következtében kórházmenedzsmenti elvárás is az, hogy mindenkit lássunk el. Annak ellenére is, hogy közben folyamatosan fogy a személyzet. Apasztják a létszámot az átvezénylések, a megbetegedések vagy épp az, ha egy orvos vagy ápoló kontaktszemély lesz, ezért kénytelen otthon maradni. A baj akkora, hogy szerintem záros határidőn belül a kontakttá válás már nem lesz kizáró ok a munkából és enyhe covidos tünetekkel is elvárják majd az egészségügyiektől, hogy menjenek be dolgozni. Egyszerűen azért, mert különben nem lesz, aki ellátja a betegeket.

Hol a legszűkebb keresztmetszet?

A legsúlyosabb betegeket ellátó helyekkel kapcsolatban jó ideje kongatjuk a vészharangokat. A legnagyobb hiány intenzíves szakápolókból van. Ők azok, akik a legsúlyosabb állapotú betegeket képesek monitorozni, ápolni és a váratlan helyzetekben megfelelően reagálni. A baj az, hogy jelenleg még azokban a nagyobb központokban is zajlik a normál, akár elektív, potenciálisan halasztható betegellátás, ahol azokra a covidellátás mellett már nincs elegendő kapacitás. A helyzet pedig már annyira súlyos, olyan sok a tünetmentes fertőzött, hogy nagy luxus minden egyes nem feltétlenül szükséges orvos-beteg találkozás. Minden ilyen alkalom esély a vírus átadásra, ami aztán tovább apaszthatja a személyzetet.

A kormány szerint nincs gond, a rendszer telítődésével arányosan fokozatosan nyitják az újabb ellátóhelyeket.

Ez a semminél nyilván jobb. Másfelől ezek az újabb és újabb ellátóhelyek nem ugyanolyan feltételeket kínálnak a betegeknek, mint az eredetileg is fertőző betegek kezelésére kialakított és felszerelt intézmények, osztályok. A Semmelweis Egyetem neurológiai és pszichiátria klinikáján, vagy a szegedi szájsebészeti klinikán nem lehetnek ugyanolyan körülmények, nem is tudnak akkora hatékonysággal, hatásossággal dolgozni, mint az egykori Szent László kórház covid részlegén. Ezt a feszültséget egyetlen módon, a járványgörbe laposításával lehetne oldani, hogy mérséklődjön a kórházakba ömlő betegáradat, illetve az intenzív osztályokra csak annyi beteg kerüljön, amennyi naponta el is hagyja azt, szerencsés esetben gyógyultan.

Most mi a be- és kiáramlás aránya?

Számokat nem ismerek. Ami tény, hogy a halottak száma napról-napra emelkedik, az új fertőzötteké pedig még sokkal meredekebben nő. Így a kórházba kerülők is sokkal többen vannak, mint azok, akik távoznak onnan.

Várható olyan tragikus helyzet, mint például az első hullám idején Olaszországban?

A korrekt válaszhoz nincs elég adatom. De ha a járvány növekedési ütemét nem sikerül a kormánynak szigorú intézkedésekkel lassítania, akkor nem hónapokon, hanem inkább heteken belül bekövetkezhet a tavaszi olasz helyzethez hasonló.

A teljes interjút a Népszava közli.

(forrás: Népszava)
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!