Ez a bér sem lesz versenyképes Európában
A 2023-ra ígért orvosbérek sem teszik versenyképessé Európában a magyar egészségügyet a Népszava szerint.
- Az Orvosegyetemek Szakszervezeti Szövetsége is azt kéri, ne írja alá a köztársasági elnök
- Három nap alatt végeztetett be az egészségügy reformja
- A szakszervezeti szövetségek a törvény visszavonását követelik, a FESZ 50 százalékos béremelést kér
- Tízmilliárdok maradhatnak a betegeknél
- Horváth Ildikó: Akár háromszorosára is nőhet az orvosok bére 2023-ra
Az adatok sem támasztják alá, de a Népszava által megkérdezett orvosok sem osztoznak az ágazati miniszter és az államtitkár optimizmusában, miszerint a most elfogadott jelentős béremelés majd sok külföldön gyógyító szakembert is hazahoz. Az a bér amit itthon ígérnek – a kezdőknek évi 23 – 29 ezer euró, és a maximum, a 41 év feletti munkaviszonnyal elérhető 80 ezer euró – töredéke annak az összegnek, amit a szakmai emigránsok más országokban megkereshetnek.
Az OECD adatbázisa szerint a legtöbb magyar orvos Németországban, Norvégiában, Svédországban, Angliában és az Amerikai Egyesült Államokban dolgozik. A PraktischArtz portál adatai szerint Németországban a friss diplomások a szakorvosképzés alatt 46 és 58 ezer euró közötti bérre számíthatnak, míg egy legalább tíz éves gyakorlattal rendelkező gyógyító 87 ezer eurót is kaphat évente. A legképzettebb és idősebb orvosoknak 400 ezer euróra is fölmehet az éves bére.
Lassan négy éve dolgozik Szabó János az Északi-tenger partján, ő a Weser folyó torkolatánál lévő Nordenham egyik háziorvosa. Azt mondja, azok az ugyancsak Németországban dolgozó magyar orvosok, akikkel tartja a kapcsolatot, amikor megtudták, hogy milyen törvény készült az orvosi jogállásról, megdöbbentek. Egyikük sem érezte úgy, hogy most aztán haza kéne rohannia. Sőt, a törvény megszavazása óta mind többen érdeklődnek Magyarországról, hogyan lehetne kijutni. Szabó János praxisbevétele évente 548 ezer euró, és saját számítása szerint körülbelül tizenkétszer többet keres, mint a Magyarországon praktizáló kollégái. De még, ha nem is keresne ennyit, akkor is maradna. Itt nem fordulhat elő, hogy a beteget nem veszik fel abba a kórházba ahová utalja, vagy ne kapna egy vizsgálatra gyorsan időpontot. Az ellátás jól szervezett, a páciens minden szükséges ellátáshoz hozzájut. Az egész rendszer arra van optimalizálva, hogy mielőbb visszajuttassa a beteget a munkaerőpiacra.
Németország után Norvégiába indulnak a legnagyobb tömegben a hazai orvosok, tavaly 1267 szerződtek oda. Dr. Tótth Árpád volt hazai kórházigazgató hét éve a norvég egészségügy tanácsadója, elemzője, aki „szabadidejében” sürgősségi alapellátásban ügyel. Az új hazai orvosbértábla 2023-ra elérhető legmagasabb összegét itt nagyjából egy tíz éve dolgozó (40-43 éves) szakorvos napi hét és félórás munkaidővel megkeresi. Magyarországon ennyi gyakorlattal az új bértábla szerint is legfeljebb a felét kaphatná meg.
