Távol vagyunk a K+F-céltól
Egyre kisebb esély látszik arra, hogy a kormány elérje az európai uniós vállalását, és 2020-ra a GDP 1,8 százalékára emelje a kutatás-fejlesztési kiadásokat, közli a vg.hu.
Tavaly ugyanis a bruttó hazai termék 1,4 százalékát sem érte el a K+F-tevékenység a KSH előzetes adatai szerint, ami azt jelenti, hogy már három éve nem sikerült növelni a gazdaság méretéhez képest a felzárkózásához elengedhetetlenül szükséges kiadásokat. A kutatás-fejlesztési tevékenység nemzetgazdasági szinten több mint 468 milliárd forintot tett ki, s 2014-hez viszonyítva a folyó áron számított növekedés meghaladta a 6 százalékot, írja a lap.
Az Európai Unióban már ma is 2 százalék feletti az átlagos GDP-arányos K+F-ráfordítás, a fejlett nyugat-európai országokban pedig a 3 százalékot közelíti. A kutatók szerint nem csoda, hogy a K+F-tevékenységben Magyarország nem tud emelkedni a GDP-hez képest, hiszen a kutatóhelyek száma és a foglalkoztatás is megállíthatatlanul csökken. Tavaly a statisztikai hivatal szerint 2801 kutatóhely működött, 6,4 százalékkal kevesebb, mint az előző évben.
Inotai András, az MTA Világgazdasági Intézetének kutatóprofesszora a Világgazdaságnak hangsúlyozta: a kutatóhelyek száma egy évtizedes mélypontra, a 2006-os szintre csökkent. Ez lehet annak az eredménye, hogy koncentrálódtak a kutatások, vagy bizonyos kutatóműhelyek megszűntek, de az is benne van a pakliban, hogy külföldre költöztek.
A K+F-létszám 56 200 fő volt tavaly, ami 1,7 százalékos csökkenést jelent, két év alatt pedig összesen 2 ezres csökkentést mért a hivatal.
