Támogatás iparjogvédelmi oltalmazáshoz
A korai embrióvizsgálatban sikeresen alkalmazható technológia szabadalmának megszerzésére nyert vissza nem térítendő támogatást a Semmelweis Egyetem (SE) a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alapból.
A Semmelweis Egyetem IPARJOG_15-1-2017-0005 azonosító számú pályázatával sikeresen pályázott a “Szellemi alkotások hazai és nemzetközi szellemitulajdon-védelmét szolgáló tevékenységek támogatása az alkotások hasznosulásának előmozdítása érdekében 2015” (IPARJOG_15) című kiírásra. A projekt keretében az egyetem 1 454 840 forint vissza nem térítendő támogatást nyert el a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alapból.
A 2017. november 30-án zárult pályázat során elnyert összegből a „Tenyésztett embriók tápfolyadék felülúszójában lévő DNS tartalmú mikrovezikulumok kimutatása FACS módszerrel, az in vitro fertilizáció hatékonyságának fokozása érdekében” tárgyú bejelentés iparjogvédelmi költségeit finanszírozta az egyetem.
A társadalmi szokások megváltozása miatt a gyermekvállalás időpontja egyre inkább kitolódik. Mivel a fertilitási képesség az anyai életkor előrehaladtával csökken, az asszisztált reprodukciós eljárások alkalmazása évről évre nő. Másrészt ezen eljárások hatékonysága is hanyatlik az anyai életkor növekedésével, ami tovább fokozza a mesterséges megtermékenyítés (IVF = in vitro fertilizáció) iránti igényt. Hazánkban évente 6000-7000 beavatkozást végeznek el. Az OEP a TB támogatásra jogosult egyéneknek 5 beültetés költségét fedezi, illetve a gyógyszerek 70 százalékos támogatását biztosítja. Az asszisztált reprodukciós kezelési eljárások csökkenő eredményességének oka többek között a romló petesejtminőségben keresendő. Minden olyan módszer tehát, ami a beültetett embrió minőségének alaposabb jellemzését teszi lehetővé, hozzásegíthet az eljárás hatékonyságának növekedéséhez, ami jelentős költségmegtakarításhoz (állami és egyéni), sőt a születés szám emelkedéséhez vezethet. Mindezek mellett nem elhanyagolható a hatékonyabb IVF beavatkozásnak az egyén szubjektív életminőségére kifejtett pozitív hatása sem.
A dr. Pállinger Éva, a Genetikai, Sejt- és Immunbiológiai Intézet docense vezette kutatócsoport egy olyan, áramlási citometriával végezhető mérési módszert dolgozott ki, amely nem-invazív (nem érintik az embrió sejtjeit), nagyon gyors, olcsó, és közvetlenül a beültetés előtt elvégezve a mérést, megnöveli a beágyazódni képes embrió felismerésének az esélyét.
