Takács Péter elárulta, hogyan léphet be a magánszféra a tb-támogatotti körbe
Nem nyitják ki a tb-finanszírozott ellátások körét a magánellátók előtt, kivéve, ha olyan ellátást kínálnak, ami Magyarországon nem elérhető.
Azok a magánszolgáltatók, amelyek speciális ellátást kínálnak, most is a tb-támogatotti körben vannak, és nem tervezik megnyitni a kasszát újabb szereplők előtt – szögezte le Takács Péter, a Belügyminisztérium egészségügyi államtitkára a Portfolio Private Health Forum 2025 konferencián, ahol beszélt az EESZT bővítéséről, a Járóbeteg Irányítási Rendszer hozadékáról (JIR), és az egészségügyiek béremeléséről is.
A 2017-es indulás óta mindössze egyszer fordult elő, hogy hat óránál hosszabb időre leállt az EESZT – jelentette ki a politikus az augusztusi, két napig tartó „üzemzavarra” célozva. – Az utóbbi időszakban a terhesgondozási kiskönyvvel, a szervezett szűrési behívókkal, tb-jogviszony ellenőrzési lehetőséggel bővült az EESZT portfóliója, és nagy előrelépést jelentette a KRÉTA és az egészségügyi, felhőalapú struktúra összekötése, ami az iskolai hiányzások igazolását könnyítette meg – sorolta, és elárulta, hamarosan befellegzik a táppénzes papíroknak, ezek a dokumentumok is az e-térben lesznek elérhetőek.
Politikai elégedettséget eredményezett a JIR bevezetése, amelynek nyomán tíz százalékkal csökkent a várakozási idő a járóbeteg-szakellátásban – folytatta az eredmények ismertetését az államtitkár, hozzátéve, hogy eddig több mint 37 millió időpontot ajánlottak ki a projekthez csatlakozott 178 rendelő, amelyből közel 20 milliót már le is foglaltak a páciensek. Problémaként említette, hogy még mindig nagyon magas a meg nem jelenési arány, amin olyan új funkciók bevezetésével kívánnak változtatni, mint a megjelenéssel összefüggő figyelmeztetések és a megjelenés előtti lemondás lehetősége.
Zajlik a nemzeti laborhálózat kiépítése, de a szervezeti átalakításokat itt is meg kell előzze az adattisztítás. A szakmai szervezetekkel közösen kidolgozták az egységes nevezéktant, amelyet a szolgáltatók 80 százaléka alkalmaz már, így strukturált laboreredmények szerepelnek a rendszerben. Egységes szoftverhasználat megvalósítására törekszenek valamennyi állami tulajdonban lévő intézményben, és az alapellátásban is ösztönzik a miniHIS térnyerését.
Az állami tulajdonban lévő kórházak jellemzően állami tulajdonban lévő képalkotó-diagnosztikai eszközökkel dolgozzanak – említette a soron következő szakpolitikai célkitűzést Takács Péter, és elmondta, a 12 évnél idősebbet berendezéseket lecserélik, a magántulajdonban lévő gépeket, amelyek közfinanszírozott feladatot látnak el, felvásárolják. 30 új CT-t és 15 új MRI-t állítanak hadba, utóbbiból két városba vadonatújat telepítenek, mert Dunaújvárosban és Kiskunhalason eddig ilyen eszköz nem volt.
Az idei évben az intézményekhez érkező, a finanszírozásba beépülő 150 milliárd forintos többletnek, a kódkarbantartásnak és alapdíjemelésnek köszönhetően 85-95 milliárd forint körüli adósságállománnyal számolnak a teljes szektorban az év végéig – mondta az államtitkár, hangsúlyozva azonban azt is, nem várnak el „nullás gazdálkodást” olyan kórháztól, a melynek a portfóliója ezt nem teszi lehetővé, de a tolerálható adósságszintet senki nem lépheti túl. Mint megjegyezte: a menedzsmentek többsége jól tartja a tervet.
A műtétes várólistacsökkentési program mellett bevezették a gyorsítósávot a képalkotó-diagnosztikában a 7,5 milliárd forintos finanszírozási és a 4 milliárd forintos ultrahang-karbantartási többlettel.
Kiválóan, 4,2 pont feletti betegelégedettségi szinttel működnek az alapellátási ügyeletek, az alapellátás fejlesztésére az Európai Unió helyreállítási alapjából (RRF) remélt, de visszatartott 90 milliárd forintból a kormány 27,8 milliárd forintot megelőlegezett, amelyből a praxisok eszközvásárlásra, illetve a 4 leggyakoribb, népegészségügyi szempontból is jelentős betegségcsoport gondozására kaphatnak pénzt a Krónikus Betegségmenedzsment Program keretében – sorolta a háziorvosokat érintő intézkedéseket a szakpolitikus. Elmondta azt is, a finanszírozáson keresztül érdekeltté kívánják tenni a háziorvosokat abban, hogy praxist vállaljanak, hiszen a jelenleg mintegy 1000 betöltetlen körzet közül 680-ban főállású helyettesítő dolgozik.
Az alapellátást érintő legjelentősebb beavatkozásként említette a háziorvosok kompetenciabővítését, ahol olyan, komoly népegészségügyi relevanciával bíró népbetegségek effektív ellátására kapnak felhatalmazást a háziorvosok, mint például a cukorbetegség, vagy a PSA szűrés.
Az állam elkötelezett abban, hogy az egészségügyben dolgozók fizetése megőrizze az értékét – zárta előadását Takács Péter a több lépcsőben megvalósuló orvosi és szakdolgozói béremelések kapcsán emlékeztetve arra is, hogy az ápolók esetében 9 alkalommal történt béremelés 2010 óta, olyan eszközökkel is a pályán maradást ösztönözve, mint a kompetenciabővítés vagy a lakhatási támogatás.
