Takács Péter az eltitkolt, 2015-ös ÁNTSZ jelentésről
Nem botrányt, hanem a kormányzati döntéshozatal természetes részét látja Takács Péter abban a 2015-ös tisztiorvosi jelentésben, amely a magyar kórházak állapotát mérte fel, írja a Demokrata.
Értetlenül fogadta a volt egészségügyi államtitkár, hogy egyes sajtóorgánumok szenzációként tálalják a tisztiorvosi hivatal egészségügyi intézményeket felmérő 2015-ös – eddig eltitkolt – jelentését. Takács Péter a parlamentben újságírói kérdésekre válaszolva hangsúlyozta, hogy a mindenkori kormánynak éppen az ilyen dokumentumok teszik lehetővé a szakmailag megalapozott döntéshozatalt, a fejlesztések elhallgatását pedig hibának nevezi.
A volt államtitkár emlékeztetett arra, hogy a tisztiorvos alapvető feladata a jogszabályok betartatása és az intézmények állapotának rendszeres ellenőrzése, és ez a munka jelenleg is folyamatos: Hegedűs miniszter szintén hasonló felméréseket kért a hivataltól. A jelentés nem nyilvános jellegét firtató kérdésekre reagálva Takács Péter visszautasította a titkolózás vádját. Leszögezte, hogy a döntés-előkészítő dokumentumok főszabály szerint nem nyilvánosak, és a helyzetet a korábbi BCG-tanulmány körüli vitákhoz hasonlította, amelyet szintén misztifikálni próbáltak, ám a riogatásokkal ellentétben végül egyetlen kórházat sem zártak be.
Arra a felvetésre, hogy mi történt a jelentésben rögzített problémák megoldásáért, a politikus hosszan sorolta az elmúlt másfél évtized ezermilliárdos nagyságrendű fejlesztéseit. Kiemelte, hogy a Fidesz–KDNP kormányzása alatt a teljes kórházi épületállomány mintegy 70 százaléka – összesen 93 kórház – újult meg, több mint 1200 új mentőautót szereztek be, a Magyar Falu Programban pedig 625 orvosi rendelő épült vagy korszerűsödött. Emellett a vidéki kórházfejlesztésekre 600 milliárd forintnyi uniós forrás jutott, míg a fővárosi intézményekre az Egészséges Budapest Program és a Covid-járvány alatti pluszforrások keretében összesen csaknem 240 milliárd forintot fordítottak.
Takács Péter szerint a strukturális beruházások mellett az egészségügy személyi feltételei is jelentősen javultak 2010-hez képest: mára kilencezerrel több orvos és csaknem húszezerrel több szakdolgozó dolgozik a hazai ellátórendszerben. Bár a volt államtitkár elismerte, hogy soha nem állították, miszerint minden problémát megoldottak volna, az elért eredmények tagadását hibának tartja. Úgy fogalmazott, nyugodt lelkiismerettel kijelenthető, hogy a kórházak infrastrukturális és eszközállapota lényegesen jobb, mint 2015-ben, és összehasonlíthatatlanul kedvezőbb, mint a szocialista kormányoktól 2010-ben átörökölt rendszeré volt, foglalja össze a Demokrata.
