Szlovéniában megemelik az egészségügyi dolgozók bérét
Szlovákiában a munkába járáshoz és az étteremlátogatáshoz is oltási igazolványra lehet szükség. Nemzetközi kitekintés.
Nem ütközik az orosz alkotmányba a védőoltás kötelezővé tétele, jelentette ki Andrej Klisasz, az orosz parlamenti felsőház alkotmányjogi bizottságának elnöke szerdán a RIA Novosztyi hírügynökségnek nyilatkozva, miközben Oroszországban újabb csúcsot döntött a Covid-19 miatti napi halálozási adat. Klisasz ugyanakkor megjegyezte, hogy a kötelező oltás bevezetése csak akkor lehetséges, ha erről külön szövetségi törvényt fogadnak el.
Alekszandr Gincburg, a Szputnyik V vakcinát kidolgozó Gamaleja Központ igazgatója, akit szerdai számában a 70. születésnapja alkalmából szólaltatott meg a Rosszijszkaja Gazeta kormánylap, hangsúlyozta, hogy az új koronavírusos fertőzés elleni védőoltást kötelezővé kell tenni Oroszországban. Annak érdekében, hogy ez (a járvány fellángolása) ne ismétlődhessen meg, a gyerekeket hozzá kell szoktatni ahhoz, hogy kötelezően meg kell kapniuk a védőoltást, mint a szüleiknek, fogalmazott az akadémikus. Gincburg szerint a vírus legyőzéséhez arra lenne szükség, hogy a lakosság 70-75 százalékát átoltsák.
Mihail Murasko orosz egészségügyi miniszter az alsóházi szakbizottság ülésén azt mondta, hogy eddig több, mint 62 millió ember, a lakosság 53 százaléka kapta meg a vakcina legalább első adagját. A második oltáson a tárcavezető szerint alig 4,5 millióan vannak túl.
Vlagyimir Putyin elnök korábban többször is kijelentette, hogy ellenzi a védőoltás kötelezővé tételét. Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője szerdán azt mondta, hogy szövetségi szinten ebben az ügyben nem született döntés. A járványhelyzetről megtartott szerdai kormányülésen Tatyjana Golikova miniszterelnök-helyettes azt hangoztatta, hogy Oroszországban az immunitás szintje jelenlegi 48,4 százalékos, a teljes kollektív immunitás eléréséhez legalább 80 százalékos, de inkább 90-95 százalékos szintre lenne szükség, ezért mindenkinek, aki nincs orvosi felmentése, be kellene oltatnia magát.
Golikova szerint még 22 millió embernek kell beoltania magát, és további 9 milliónak már be kellene adni a harmadik is dózist Oroszországban. Ismételten oltakozásra szólította fel a lakosságot. A miniszterelnök-helyettes úgy vélekedett, hogy noha az Covid-19 terjedési üteme az elmúlt három során csökken az országban, korai lenne még a helyzet stabilizálódásáról beszélni. Közölte, hogy az országban a koronavírusos betegek számára fenntartott kórházi ágyak mintegy 82,8 százaléka foglalt.
A tanácskozáson Putyin azt hangsúlyozta, hogy ha Oroszország a kellő időben nem éri el a szükséges immunitási szintet akkor "az újraoltás is késni fog, és akkor sok eddigi erőfeszítés hiábavalóvá válhat".
Az orosz operatív törzs szerdai adatai szerint a koronavírus-fertőzés következtében egy nap alatt 1239-en - ez újabb rekord a járvány kezdete óta - vesztették életüket, ezzel az áldozatok száma immár 250 454-re nőtt. Az újonnan diagnosztizált fertőzöttek száma 38 058-cal emelkedett - ez viszont a legalacsonyabb szám október 27. óta -, s ezzel 8 911 713-ra nőtt az eddig regisztrált fertőzések száma. A napi növekmény 0,43 százalék, a tünetmentes esetek aránya 8,4 százalék. A felépültek száma 34 565-tel 7 654 161-re gyarapodott. Az országban 1 007 098 aktív esetet tartanak számon. Oroszországban a járvány kezdete óta több mint 214,3 millió, az elmúlt napon pedig 495 ezer laboratóriumi tesztet végeztek el. Koronavírus-fertőzés gyanújával jelenleg 1 989 101 embert tartanak orvosi megfigyelés alatt.
Szlovákiában a munkába járáshoz és az étteremlátogatáshoz is oltási igazolványra lehet szükség
Várhatóan november végéig hatályba lép az a törvénymódosítás Szlovákiában, amely egyebek mellett a munkába járást és az éttermekbe vagy más szolgáltatói egységekbe való belépést oltási, vagy gyógyultsági igazolvány, vagy negatív vírusteszt felmutatásához köti. Az erről szóló tervezetet szerdai ülésén fogadta el a pozsonyi kormány.
Eduard Heger kabinetje egyidejűleg azt is jóváhagyta, hogy a széles körű jogszabály-módosítást tartalmazó törvénytervezetről gyorsított eljárásban tárgyaljon a pozsonyi törvényhozás, így a benne foglalt változtatások még november vége előtt hatályba léphetnek. A tervezett módosítás az alkalmazottak munkába járásával összefüggésben azzal számol, hogy azok, akik még nem estek át a betegségen és beoltva sincsenek, ezt számukra ingyenesen elvégezhető negatív vírusteszttel válthatnák ki. Az alkalmazottak egyéni alapon is elvégezhetnék a tesztet vagy azt a munkáltatójuknál is igénybe vehetnék. A tervezet jelenlegi formájában nem egyértelműsíti, hogy a munkáltatónak hogyan és kinek a költségére kell biztosítania a tesztelést. Ez utóbbival összefüggésben Eduard Heger miniszterelnök szerdán azt mondta: az állam nem terheli kizárólag a munkáltatókra a tesztelést.
A törvénymódosítás új jogkört adna a rendőröknek is, ezentúl ők is kérhetnék az oltási igazolvány, a gyógyultságot igazolvány vagy negatív vírusteszt felmutatását.
A jogszabály-módosítás néhány új bírságot is bevezet: az oltási igazolvány meghamisításáért, az egészségügyi alkalmazottak megsértéséért és "az egészségügyi ellátás veszélyeztetéséért" 1000 euróig (mintegy 350 ezer forintig) terjedő bírság lenne kiszabható.
A mintegy öt és fél millió lakosú Szlovákiában a Nemzeti Egészségügyi Információs Központ (NCZI) adatai szerint szerdáig a legalább egy oltást felvettek száma 2 millió 527 ezer volt, közülük mintegy 2 millió 318 ezren már a második adagot is megkapták.
Az NCZI adatai szerint az elmúlt hetekben folyamatos emelkedést mutatott az újonnan kimutatott koronavírus-fertőzések napi száma. Ez utóbbi kedden 7055 volt, ami az elvégzett 24 791 PCR-teszt közel 30 százaléka. A szlovákiai kórházakban jelenleg 2478 koronavírus-fertőzöttet ápolnak.
Horvátországban csak védettségi igazolással léphetnek be a képviselők a parlamentbe
Csak a koronavírus elleni védettségi igazolással léphetnek be hétfőtől a képviselők a parlamentbe (szábor) Horvátországban, közölte Gordan Jandrokovic házelnök. Szlovéniában béremelést kapnak az egészségügyben és szociális ellátásban dolgozók. Horvátországban azoknak a képviselőknek, akik nem kaptak oltást, és nem rendelkeznek gyógyultsági igazolással, teszteltetniük kell magukat. Amennyiben ezek eredménye negatív, beléphetnek a parlament épületébe, és részt vehetnek a vitákban. Akik elutasítják a tesztelést, videolinken keresztül kapcsolódhatnak be a szábor munkájába.
November 15-től kiterjesztik a Covid-igazolványok használatát minden állami és önkormányzati hivatalra, valamint az állami vagy önkormányzati fenntartású intézményekre és kereskedelmi vállalatokra, köztük az oktatási intézményekre is. Azoknak, akik nem kaptak oltást, és nem estek át a fertőzésen, hetente kétszer teszteltetniük kell magukat.
Az országban eközben továbbra is felfutóban van a járvány. Az elmúlt 24 órában 7315 új koronavírus-fertőzöttet azonosítottak, ami a járvány kezdete óta a legmagasabb napi adat. A vírus okozta Covid-19 betegségben 50-en haltak meg. Kórházban 1940 beteget ápolnak, közülük 254-en vannak lélegeztetőgépen. A valamivel több mint négymilliós Horvátországban eddig 1 974 397-en kaptak védőoltást - a teljes lakosság 48, a felnőtt lakosság 58 százaléka -, közülük 1 831 401-en már a második adagot is felvették.
A növekvő oltakozási hajlandóság miatt, amelyet a drasztikusan emelkedő esetszámok és a magas halálozási arány váltott ki, országszerte több száz új oltópontot hoznak létre. A hétfőtől életbe lépő rendelet miatt ezer új tesztelőhelyet nyitnak. A tesztelés egyelőre ingyenes lesz azok számára, akiknek ezt a munkahelyük kötelezően előírja.
***
A szomszédos Szlovéniában szerdára 4481 új koronavírus-fertőzöttet regisztráltak, és a fertőzés következtében 20 beteg halt meg. Kórházban 889 beteget ápolnak, közülük 191-en vannak intenzív osztályon. A valamivel több mint kétmillió lakosú országban eddig 1 199 515 -en kaptak védőoltást, közülük 1 126 531-en már a második adagot is felvették. Ez a beoltható teljes lakosság 57, a felnőttek 53 százaléka.
Franc Vindisar, az egészségügyi minisztérium államtitkára szerdán riasztónak nevezte a helyzetet. Mint mondta, a koronavírus-járvány okozta fokozott terhelés miatt az egészségügyi rendszer teljesítőképessége a határához közelít. Előreláthatólag november 24-én éri el a legnagyobb megterhelés a kórházakat és az intenzív osztályokat a negyedik hullám tetőzése nyomán - mondta a miniszter a Jozef Stefan Kutatóintézetre hivatkozva, amely a kormány számára készít előrejelzéseket a járvány alakulásáról.
Szerdán 4-24 százalék közötti béremelésről írt alá szerződést a szlovén kormány az egészéségügyben és szociális ellátórendszerben dolgozók szakszervezeteivel. Ez mintegy 35 ezer dolgozót érint az ágazatban. A kórházi ápolók, azon belül is az intenzív osztályon dolgozók számíthatnak a legnagyobb bérnövekedésre. A megállapodás az egészségügyi dolgozók több mint 80, a szociális ellátásban dolgozók 80, a kisegítő alkalmazottak 40 százalékát érinti.
Janez Poklukar egészségügyi miniszter elmondta: a kollektív szerződésben foglaltak már a decemberi béreken megmutatkozhatnak. Hozzátette: a cél nemcsak csak a munkaerő-elvándorlás megakadályozása, hanem a létszám növelése is. A miniszter ugyanakkor úgy vélte: az évek óta mélyülő munkaerőhiányt nem lehet egyik napról a másikra orvosolni.
A szakszervezetek még júliusban kezdtek tárgyalásba a kormánnyal a közép- és felsőfokú ápolói végzettséggel rendelkező dolgozók béremeléséről. A járvány negyedik hulláma ugyanis még inkább rámutatott arra, hogy a kórházak, ezen belül is a Covid-osztályok mekkora munkaerőhiánnyal küzdenek. Jelenleg átlagosan 30 százalékkal kevesebb nővér dolgozik a rendszerben, a legnagyobb problémát pedig az intenzív terápiás szakdolgozók hiánya okozza.
***
A világon 251 407 386 koronavírus-fertőzöttet regisztráltak eddig hivatalosan a járvány alatt, a halálos áldozatok száma 5 072 104 a baltimore-i Johns Hopkins Egyetem közép-európai idő szerint csütörtök reggeli adatai szerint. Egy nappal korábban 250 836 019 fertőzöttet tartottak nyilván, a halálos áldozatok száma 5 063 565 volt. A fertőzés 192 országban és régióban van jelen. Szakértők szerint a diagnosztizált esetek száma nem tükrözi pontosan a valóságot, mert az egyes országokban többé-kevésbé korlátozott a tesztek száma, és a nyilvántartás kritériumai is különböznek.