Szkizofrénia és trauma
A gyermekkori szexuális, fizikai vagy érzelmi abúzus összefügg a pszichotikus kórképekben jelentkező hallucináció és delúzió súlyosságával. A Schizophrenia Bulletinben ismertetett tanulmány szerint az oki kapcsolat feltárása hatékonyabb kezelési formák kifejlesztését eredményezheti.
Mint Sarah Bendall utolsó szerző és munkatársai írják a Schizophrenia Bulletinben megjelent tanulmányukban (Childhood Trauma Is Associated With Severity of Hallucinations and Delusions in Psychotic Disorders: A Systematic Review and Meta-Analysis), ma már számos bizonyíték támasztja alá, hogy a gyermekkori trauma (szexuális, fizikai vagy érzelmi abúzus, illetve elhanyagolás) a pszichotikus tünetek (hallucináció és delúzió, illetve negatív tünetek) és megbetegedés oki rizikófaktora.
Az ausztrál és spanyol kutatók kiindulási hipotézise az volt, hogy ismerve ezt az oki összefüggést, feltételezhető, hogy a pszichotikus tünetek súlyosabbak azoknál a pszichotikus betegeknél, akik gyermekkorukban traumát szenvedtek el. A University of Melbourne fiatalok mentális egészségével foglalkozó központja által vezetett vizsgálat 4680 résztvevővel végzett 29 tanulmány metaanalízisét végezte el, és megállapította, hogy pszichózisban szenvedők esetén a gyermekkori trauma szignifikáns korrelációt mutat a hallucinációk és a delúziók súlyosságával (r = 0,199, illetve 0,172; mindkettő esetén P < 0,001), azonban nem függ össze a negatív tünetek súlyosságával. A gyermekkori elhanyagolás súlyossága korrelál a negatív tünetekkel (r=0,142; P=0,005).
A kutatók hangsúlyozzák: eredményüknek fontos következménye kell legyen a klinikai gyakorlatban, ugyanis jelenleg a trauma kezelésére szolgáló intervenciókat leginkább csak a poszttraumatikus stresszbetegség esetén alkalmazzák, és a speciális tüneteket nem veszik célba, azaz ki kell fejleszteni a pszichotikus tünetek traumára fókuszáló kezelési módszereit.A gyermekkori elhanyagolás és a negatív tünetek közötti összefüggés felismerésének is fontos klinikai következménye kell legyen, teszik hozzá Bendall és munkatársai: a negatív tünetek nem javulnak a jelenleg alkalmazott gyógyszeres és pszichoterápiás intervenciók segítségével, azonban az oki háttér (elhanyagolás) feltárása és a célzott kezelés negatív tünetek esetén is hatékony lehet.
A kutatók szerint alapvető fontosságú a pszichotikus tünetekkel jelentkező betegekkel foglalkozó szakemberek képzése azzal kapcsolatban, hogyan lehet érzékenyen és hatékonyan feltárni és kezelni a traumát.
Élete során 100 emberből egy él át pszichotikus megbetegedést, a tünetek (a valóságtól való elszakadás, hallucinációk, delúziók, dezorganizált gondolkodás, a motiváció vagy az érzelmek hiánya) általában 18 és 25 éves kor között jelentkeznek először, nyilatkozták a kutatók, akik azt is hozzáteszik, hogy az oki összefüggések felismerése nemcsak hatékonyabb kezelés kifejlesztését eredményezheti, de erősítheti a fiatal betegek önbizalmát és én-erejét is, valamint segíthet nekik az életük átalakítását segítő döntések meghozatalában.