Szex, nem csak gyermeknemzés vagy örömszerzés céljából
Evolúciós rejtély, hogy az ovuláción kívüli időszakban mi a szex funkciója az embereknél, írja az Evolution & Human Behavior című szaklap tanulmánya, ami a különböző fogamzásgátlók szexuális vágyra kifejtett eltérő hatását elemzi.
A Norwegian University of Science and Technology és a University of New Mexico kutatói által végzett vizsgálat aszerint elemezte a szexuális vágyat, hogy az komoly, hűséges párkapcsolatban vagy kevésbé fontos, átmeneti partnerrel történik, illetve hogy a női szexuális ciklus melyik periódusában jelentkezik, továbbá mindezt hogyan befolyásolják a különböző hormontartalmú fogamzásgátlók.
A Trond Viggo Grøntvedt és munkatársai által írt tanulmány – Estrogenic and Progestogenic Effects of Hormonal Contraceptives in Relation to Sexual Behavior: Insights into Extended Sexuality – az Evolution and Human Behavior című szaklapban jelent meg. Mint a tanulmány utolsó szerzője, a pszichológus professzor Leif Edward Ottesen Kennair nyilatkozatában kifejti, a legtöbb állatot a megtermékenyítésen túl nem érdekli a szex, ezért is figyelemre méltó az ember folyamatos érdeklődése a téma iránt. Ráadásul, teszi hozzá Kennair, ez a folyamatos szex iránti érdeklődés evolúciós szempontból energiapazarlásnak tűnik, ezért kell lennie valamilyen magyarázatnak a háttérben, pl. elképzelhető, hogy a szex a komoly, hűséges párkapcsolat kötőanyagaként szolgál. A norvég és mexikói kutatók ennek a feltételezésnek néztek utána többszáz norvég heteroszexuális nő megkérdezésével, és munkájuk bizonyítékkal szolgált a szex összetartó erejére, mondja Kennair, továbbá az is kiderült, hogy összefüggés van aközött, hogy a nő milyen hormonális fogamzásgátlód szed, illetve milyen gyakran él szexuális életet a pár.
Mint kiderült, a hosszú távú párkapcsolatban hormonális fogamzásgátlót szedő nők közül azok, akik elkötelezettebbnek érzik magukat, többet szexelnek párjukkal. Ez még nem is volna meglepő, azonban arra is fény derült, hogy az előbbi összefüggés kifejezettebben érvényesül akkor, ha a nő magas progeszteron- és alacsony ösztrogén-tartalmú fogamzásgátlót szed.
A kutatók szerint, mivel az összefüggés a közösülésre áll fent, és nem számították be a szex egyéb formáit – pl. orális szex vagy maszturbáció -, az eredmény erősíti azt a feltételezést, hogy az ovulációs időszakon kívüli szexnek az örömszerzésen kívül más funkciója is van.
A különböző hormonális fogamzásgátlókkal kapcsolatban kiderült: azok a nők, akik nagyobb ösztrogéntartalmú szert szednek, aktívabbak szexuálisan a nem elkötelezett kapcsolatokban, míg másrészt a nagyobb progeszterontartalmú szert szedők az elkötelezett kapcsolatokban szexelnek többet.
A vizsgálat során két csoportra osztották a nőket; az egyik csoport tagjait (112 nő) 12 hétig követték, és fogamzásgátlási szokásaikon kívül rendszeresen megkérdezték őket ciklusukról és szexuális életükről, a másik csoport tagjai (275 nő) esetében keresztmetszeti vizsgálatra került sor, amelynek során fogamzásgátlási szokásaikon kívül azt kérdezték tőlük, hogy hányszor szexeltek az elmúlt egy hét során.
Mint Kennair elmondja, vizsgálatuk kiindulási pontja egy 2013-as amerikai tanulmány volt, amelyben Grebe és munkatársai 50 nőt és partnereiket kérdezték kapcsolatukról, mentruációs ciklusukról és a szex gyakoriságáról. Ezen nők közül senki nem használt hormonális fogamzásgátlót, így ciklusukban csak természetes hormonjaik érvényesültek. Ez a vizsgálat kimutatta, hogy a nők több szexet kezdeményeznek akkor, amikor nem ovulálnak, és amikor a progeszteron a domináns nemi hormon – abban az esetben, ha komolynak tartják párkapcsolatukat.
A jelen vizsgálattal a kutatók ennek az amerikai vizsgálatnak az eredményeit akarták reprodukálni fogamzásgátlót szedő nők körében, és mint kiderült, a nagyobb progeszterontartalmú fogamzásgátló szert szedők körében hasonló eredményt lehet tapasztalni.
A kutatók leszögezik: az, hogy egy nő milyen gyakran szexel, összefügg azzal, hogy mennyire érzi komolynak a párkapcsolatát, illetve hogy milyen típusú hormon befolyása alatt áll (ösztrogén vagy progeszteron; ebből a szempontból mindegy, hogy a hormon természetes vagy szintetikus). Kennier hozzáteszi: az idők során számos érdekes következtetésre jutó szociálpszichológiai vizsgálat veszítette el a hitelességét, mivel nem sikerült reprodukálni eredményeiket, azért is óriási öröm, hogy Grebe és munkatársai következtetéseit igazolni lehetett, sőt új eredmények is születtek a vizsgálat során.
