Szenior Akadémia – fókuszban az aorta aneurizma
A Szenior Akadémia 2024/25 tavaszi szemeszterének hetedik előadását Sótonyi Péter, az Érsebészeti és Endovaszkuláris Tanszék vezetője tartotta. Az előadásban szó esett az aorta aneurizma kialakulásáról, diagnosztikájáról és kezelési lehetőségeiről, valamint az aorta disszekció terápiájáról is.
Sótonyi Péter előadásában egy humoros videóval világította meg az érsebészet lényegét: párhuzamba állítva a csatornában duguláselhárítást végző munkás és az érsebész között. Albert Einstein esettanulmányára is kitérve mutatta be az aorta aneurizmát, ami az aorta tágulatát jelenti. Bemutatta a kórkép kezelésének történeti fejlődését is, hangsúlyozva, hogy a sebészet történetének olyan mérföldkövei tették lehetővé az aneurizma műtéti kezelését, mint az éternarkózis, a fertőtlenítés, az érvarrat és a heparin kifejlesztése. Az aneurizma műtétek terén az áttörést az 1950-es években érték el: ekkor kezdtek homograftot és műanyag érgraftot használni, 1986-tól pedig az endovaszkuláris műtéti megoldások is megjelentek – mondta el Sótonyi Péter.
Az előadó ismertette az önálló szervnek tekintett aorta felépítését, elasztikus szerkezetét és működését. Kiemelte, hogy az aorta nagyon magas nyomású rendszer, és ha egy ponton a nyomás megnő, az ér kitágulásához vezethet. Mint elmondta, a leggyakoribb aneurizma típus a hasi aorta aneurizma. A kórkép veszélyességét hangsúlyozva rámutatott, hogy az aneurizma ruptúra, azaz az értágulat kirepedése hazánkban évente hozzávetőlegesen több mint 350 esetben vezet halálhoz. A rizikófaktorok között az aktív és a korábbi dohányzás a legjelentősebb, a magas életkor és a pozitív családi anamnézis mellett – emelte ki.
Sótonyi Péter bemutatta az aneurizma típusait, fizikai tüneteit és a diagnosztika eszközeit. Mint mondta, hasi ultrahangvizsgálattal a hasi aneurizma az esetek nagy részében jól vizsgálható és felismerhető. Kiemelte, hogy CT vizsgálattal az aneurima pontos mérete, elhelyezkedése, az oldalágak is pontosan felmérhetők, és a műtét tervezéséhez is ezt a módszert használják. A katéteres érfestést csak a beavatkozáskor számít bevett gyakorlatnak, az MR-vizsgálat pedig akkor lehet alkalmas, ha a beteg allergiás a kontrasztanyagra, ezért a CT nem megfelelő – mondta el.
Az előadásban szó esett még az aneurizma kezeléséről, a konzervatív terápiás lehetőségekről és a nyitott, endovaszkuláris és hibrid műtéti beavatkozásokról, valamint az aorta disszekció kialakulásáról és műtéti kezeléséről is.
