Szeksztáns: a cél világos, most utat keresnek

A program sorai közt ki lehet olvasni, milyen nehéz feladatra vállalkozik a kormány, amikor meg akarja menteni az egészségügyet – szólalt fel a Tisztelt Házban Mikola István, az első Orbán-kormány egészségügyi minisztere. Szerinte az elmúlt nyolc évben nem történt semmi azért, hogy kezelni lehessen a tudományos fejlődés és a gazdasági lehetőségek között feszülő konfliktust. Ennek érdekében a kormány egy népegészségügyi rendszert fog létrehozni, ami lehetővé teszi, hogy a legszükségesebb területekre koncentrálják a forrásokat.

A vita során azonban világossá vált, hogy a pártok körében nem arat osztatlan sikert a programnak ez a fejezete sem. Az MSZP egyetlen orvosi végzettséggel bíró politikusa,  Garai István Levente kijelentette: „Itt az idő, hogy megmentsük az egészségügyi kormányprogramot" – amely a politikus szerint nem több puszta kívánsághalmaznál, s emellett valótlanságokat is tartalmaz. Mint kifejtette, nem igaz, hogy a szocialista kormány elmulasztotta a járóbeteg-ellátás fejlesztését; 31 milliárd forintos uniós forrásból 23 kistérségben épül új rendelő, további 24,6 milliárdból 33 jelenleg is működő járóbeteg-ellátó központ fejlesztése valósulhat meg. Kitért arra is, hogy nyolc pólusintézmény rekonstrukciója valósulhat meg 85,2 milliárd forintból.

A célokkal egyetértünk, de meg kellene mutatni az ehhez vezető utat is – fogalmazott az LMP-s Szilágyi László, aki hiányolta a számon kérhető elemeket a kormányprogramból. A képviselő szerint fontos és üdvözlendő, hogy az egészségügy kiemelt szerepet kap, de a benyújtott javaslatból nem derül ki, mit kíván tenni a kormány a rossz egészségügyi mutatók, a korai halálozás ellen, illetve azért, hogy kiegyenlítődjenek az egészségügyi ellátásban tapasztalható területi egyenlőtlenségek. Nem tisztázott az sem, hogy mennyi többletforrás jut majd az egészségügyre, illetve honnan lesz erre pénz. Megbecsülhetetlen, hogy a programban leírt célok megvalósítására mennyi többletpénzt különít majd el az új kormány, a forrásokról is csupán annyi szó esik, hogy egy százalékkal (300 milliárddal) több jut majd az egészségügyre a nemzeti jövedelemből.

Elsősorban politikai szándék kell az egészségügy problémáinak megoldásához – vélte a vita folyamán a jobbikos Gyenes Géza. A képviselő több dolgot is hiányolt a kormányprogramból, például azt, hogy miként kívánják megoldani az egészségügyi dolgozók pályaelhagyását, az orvosok elvándorlását. Gyenes szerint pozitív, hogy a kormány fejleszteni akarja a mentőszolgálatot, de nem látni, milyen forrásból fogják megvalósítani azt.

Székely Tamás távozó miniszter a Medical Tribune kérdésére csak szűkszavúan kommentálta a program egészségügyi fejezetét. Úgy vélte, sok újdonságot nem tartalmaz. Mindenesetre nehezményezi, hogy nem a célok eléréséhez vezető útról ejtenek szót a dokumentum készítői, hanem a múltról „elmélkednek”, ráadásul sok helyen csúsztatnak, illetve nem a reális helyzetet vázolják fel. Jó példa erre az Országos Mentőszolgálat helyzete. Kétségtelen, hogy rossz körülmények között, elavult autóparkkal dolgoznak a mentőszolgálat dolgozói. Ám arról a kormányprogram előkészítői elfelejtettek szót ejteni, hogy az OMSZ hamarosan benyújtja azt a 11 milliárd forintnyi forrást megnyitó EU-pályázatot, amely lehetőséget ad a legsürgetőbb gondok megoldására, például mentőautók vásárlására.

Kökény Mihály volt egészségügyi miniszter elmondta: a kormányprogram, ha szó szerint nem is, de nagy vonalakban megegyezik a Fidesz választási programjával. A célok egyértelműek, súlyos hiba viszont, hogy nem jelölik meg az eszközöket, a forrásokat. Nem derül ki az sem, mennyiben számítanak az új kormány szakpolitikusai a szakmai és a civil szervezetek véleményére. Kétségtelen – állítja Kökény Mihály, hogy az elmúlt nyolc esztendőben volt, amikor hibázott a kormány, de legalább volt merszük néhány reformlépést megtenni az ágazatban. Ezzel szemben a Fidesz soha, egyetlen kezdeményezés mellé sem állt oda. S ez a program sem sejtet túlzottan bátor, merész lépéseket.