Ez a tárca a kormányzati munka kirakatában lesz
A kórházak pénzügyi helyzetének rendezését és a rezidensek helyzetének tisztázását jelölte meg elsődleges feladatai között Réthelyi Miklós, akit Orbán Viktor leendő miniszterelnök felkért a Nemzeti Erőforrások Minisztériumának vezetésére. „Az egészségügy területén vannak olyan kérdések, amelyek nem tűrnek késlekedést” – fogalmazott.
Orbán Viktor hétfőn a Parlamentben mutatta be leendő kormánya tagjait; Réthelyi Miklós az öt ágazatot – az egészségügy, a kultúra, az oktatás, a szociális és a sport területét – felölelő minisztérium vezetője lesz.
Réthelyi Miklós az eseményt követően újságíróknak úgy nyilatkozott, szeretnék az orvosok szakmai munkáját is „zavarmentessé” tenni.
Arra a kérdésre, hogy mennyi forrással gazdálkodna az új minisztérium, Réthelyi Miklós még nem tudott válaszolni. Mint mondta, tudatában van annak, hogy a források szűkösek, egy esetleges új költségvetés esetén sem több forrással kell számolni, inkább kevesebbel. A fejlesztések tervezése és megindoklása marad a tárcáknál, de a forrásokról már nem ő dönt – jegyezte meg.
A felkért miniszterjelölt szakmai munkáját a koordináció biztosításában és a stratégiai kérdésekben való részvételben jelölte meg, hozzátéve, hogy a különböző területek ismerőinek meghatározó szerepe lesz a kormányzati munkában, azonban a miniszteri felelősség az övé lesz. Szoros együttműködés kell az önkormányzatokkal – hangsúlyozta, rámutatva arra, hogy az egészségügyi, az oktatási és a szociális terület is egy kicsit a helyhatóságokhoz is tartozik.
Általánosságban elmondta, hogy az egészségügyben és más ágazatokban meglévő problémák valósak, és az új minisztérium nem „nem csukhatja be a szemét” ezek előtt a problémák előtt. A megoldási javaslatok készítése folyik, és ez a munka nem most kezdődött, munkacsoportokban már jó ideje dolgoznak.
Rendezett, áttekinthető egészségügy kell, ahol mindenki tudja, „mennyit ad hozzá”, hogy az kerek egész legyen, vagyis, hogy a betegek megfelelő körülmények között gyógyuljanak.
Mint mondta, azon kell most dolgozni, hogy megtalálják az új minisztérium munkamódszerét, amiben mindenki szabadon végzi azt, amire felhatalmazást kapott; az érdemi döntések előkészítésén már dolgoznak.
Úgy fogalmazott, a legfőbb, hogy az embereket próbálják minden módon rávenni arra, hogy felelősek a sorsukért. A kormánynak szerinte úgy kell végeznie a munkáját, hogy bizalmat ébresszen az emberekben. „A kormány munkája egy szolgálat, és ha ezt a szolgálatot úgy tudjuk megjeleníteni, hogy ezt az emberek is észreveszik és együttműködnek, az a legfontosabb”.
Arra a kérdésre, hogy mennyi időre vállalta ezt a feladatot, Réthelyi Miklós közölte, kész a ciklus végéig dolgozni. „Ez egy fantasztikus felkérés volt egy nagyon nehéz munkára” – fogalmazott.
Réthelyi Miklós elmondta még, az ágazatokhoz tartozó apparátusok valószínűleg maradnak mostani helyükön, azonban az még nem dőlt el, hogy a miniszter és környezete hova kerül.
A tárcavezető-jelölt kérdésre nem erősítette meg az államtitkárok személyét, mint mondta, erre nem kapott felhatalmazást.
Kérdésre válaszolva a leendő miniszter egyetértett azzal, hogy erősíteni kell a szakképzés szerepét, továbbá jó ötletnek tartotta a házi betegápolás állami keretek között történő oktatását – amelyet Magyarországon jelenleg csak a Magyar Vöröskereszt végez –, illetve a képzés állami akkreditációját is.Ez a tárca a kormányzati munka kirakatában lesz – összegezte Réthelyi Miklós.
Réthelyi Miklós életrajza 1939. június 8-án született Zalaegerszegen. 1963-ban a Pécsi Orvostudományi Egyetemen kapott diplomát többek között Szentágothai János tanítványaként. 1963-tól – professzorával együtt – a Budapesti, majd a Semmelweis Orvostudományi Egyetem I. és II. számú Anatómiai Intézetében dolgozott, 1986-tól egyetemi tanár, 1994–2004-ben az I. számú Anatómiai Intézet igazgatója volt. 1991-ben, az első szabad rektorválasztáson négy jelölt közül őt választották a SOTE vezetőjének. 1995-től öt éven át vezette a SOTE Egészségügyi Menedzserképző Központját. 2000 óta a Semmelweis Egyetem Szentágothai János Idegtudományi Doktori Iskolájának a vezetője. Dolgozott Ukrajnában, Párizsban és több alkalommal az Egyesült Államokban. 1990-ben a Népjóléti Minisztérium főosztályvezetője, 1998–1999-ben az Oktatási Minisztérium tudományos ügyek főosztályának vezetője, 1999–2002-ben Széchenyi professzori ösztöndíjas volt. 1994–2000-ben az MTA közgyűlési képviselője, az elméleti orvostudományi tudományos bizottság, valamint az informatikai bizottság tagja volt. A Nemzetközi Agykutatási Szervezet magyar nemzeti bizottságának titkára. 1973-ban elnyerte a biológiai tudomány kandidátusa, 1983-ban az orvostudomány doktora címet. Munkásságát 1991-ben Akadémiai Díjjal, 2004-ben Szent-Györgyi Albert-díjjal ismerték el. Több mint 80 publikáció szerzője. |