Szegénynek születnek, beteggé cseperednek
Pont ott a leggyengébb az egészségügyi ellátás Magyarországon, ahol a legnagyobb szükség lenne rá – írja a Vasárnapi Hírek az Aszmann Anna gyermekorvossal készített interjúja bevezetőjében.
A beszélgetésbe ott kapcsolódunk be egy rövid időre, amikor Aszmann Anna arról beszél, hogy miként válik esélytelenné egy magzat?
– A magzat folyamatos hiányokat szenved az anyaméhben az elégtelen táplálkozás, a méhen belüli fertőzések miatt, amelyeket a nem megfelelő higiénés körülmények okozhatnak, de számít az is, hogy az anya nem jut el a megfelelő vizsgálatokra, nem kap vitaminokat, vasszegény. És nagyon komoly rizikót jelent az anya dohányzása, amely rendkívül nagyarányú a hátrányos helyzetű régiókban, és amelyre a védőnői jelentések külön kitérnek. Mindezek hátterében a szegénységgel szoros összefüggésben álló alacsony iskolázottság is áll, ennek köszönhető a korai gyermekvállalás is, 20 éven aluli anyák gyerekei pedig jóval nagyobb eséllyel születnek korán és kis súllyal.
– Az így indult gyerekek sokkal jobban rászorulnak az egészségügyi ellátásra is. Az országos orvoshiány ezeken a területeken milyen következményekkel járhat?
– Drámaian kevés a gyermekorvos ezeken a területeken, ahol nagy szükség lenne a munkájukra. A megállíthatatlannak tűnő tendencia miatt, hogy egyre kevesebben mennek gyerekorvosnak, ezeken a területeken az országosnál – 60 év! – is magasabb az átlagéletkor. Ezért a háziorvosokat is sokkal jobban fel kellene készíteni a gyermekellátásra, vagy egy olyan rendszert kell felépíteni, ahol a gyerekek rendszeres szakorvosi felügyelethez juthatnak.
A legszegényebb falvakban a szűrővizsgálatok védőnői része még általában megtörténik, de tapasztalatok szerint az orvos általi vizsgálatok gyakran elmaradnak pont azok esetében, akiknek a leginkább szükséges a szűrése – mert életük első percétől nem jutnak megfelelő táplálékhoz, elégtelen lakáskörülmények között, ingerszegény környezetben élnek stb.
Mondok egy példát: pár éve egy WHO-s program apropóján a Szécsényi Kistérségben jártunk. Találkoztunk olyan gyermekkel, aki nem beszélt, de el sem jutott a hallásvizsgálatra, amelyre elküldték, mert a szülők nehéz anyagi helyzetük miatt nem tudták elvinni.
– Milyen következményei vannak az éhezésnek, a nem megfelelő táplálkozásnak egy gyerekre nézve?
– Leginkább nemzetközi szakirodalom adataira és hazai kutatásokra támaszkodhatunk, ugyanis a hazai gyermek-egészségügyi ellátó rendszer által gyűjtött megbetegedési adatok nem tartalmazzák a szociális helyzetet. A krónikus betegségek, különösen a légúti és bélrendszeri fertőzések gyakoribbak és elhúzódóak, gyakoribb a fogszuvasodás, a vérszegénység és az egyéb hiányállapotok. Jelentős, és sok esetben behozhatatlan a testi és szellemi fejlődésben való lemaradás.
A legsúlyosabban nélkülöző gyerekeket leszámítva, akiknek körében magasabb arányú a mennyiségi alultápláltság is, inkább az elhízás a jellemző, hiszen amit esznek, az főleg szénhidrát, egyrészt, mert a szénhidrátforrások olcsóak és jóllakatnak, másrészt a szülők tudatlansága miatt. Az így szocializált gyerekek egyik pillanatról a másikra nem tudnak elfogadni teljesen más jellegű ételeket, ezért is lehet bizonyos helyeken kedvezőtlen fogadtatása a menzareformnak.
Egy széles körű, 27 ezer gyerekre kiterjedő, a növekedésre és testfelépítésre vonatkozó magyarországi vizsgálat megállapította, hogy a rosszabb társadalmi-gazdasági helyzetű gyermekek körében az elhízás és az alultápláltság előfordulása is magasabb. Testfelépítésükre jellemző, hogy magasságnövekedésben is elmaradnak jobb helyzetben lévő társaiktól. Kutatási adatok azt is mutatják, a társadalmi, szociális hátrányok a gyermekek életmódját is jelentősen befolyásolják: a szegényebb gyermekek például kevesebbet sportolnak, és ez az egészségtelenebb táplálkozás mellett egy sor felnőttkori betegségnek ágyaz meg – olvasható a vasárnapihirek.hu-n.
