Számítógéppel gazdagodik a ruhatárunk
Alighanem van némi túlzás abban a kijelentésben, amely szerint az intelligens ruházat forradalmasíthatja az egészségügyi távdiagnosztika szakterületét, de semmiképpen sem érdemes lekicsinylően legyinteni az e területen megmutatkozó erőfeszítésekre. A magunkon viselhető intelligencia ugyanis már messze nem a science-fiction világának része, működő prototípusaiból egyre többel találkozni.
Kezdjük a világ túlsó felén! Montrealban mutatkozott be az okos ruhadarabok egyik legújabb képviselője. A Concordia University professzora, Barbara Layne, illetve a Goldsmiths, University of London professzora, Janis Jefferies vezette fejlesztőgárdák olyan öltözéket terveztek, amely nem csupán érzékeli a stresszhelyzetet, hanem erre azonnal megoldást is igyekszik nyújtani.
Az eredetileg egy művészeti projekt keretében kifejlesztett intelligens ruhadarab képes monitorozni az élettani jellemzőket, beleértve a hőmérsékletet, a légzést, a pulzusszámot. Az anyagba szőtt vezeték nélküli érzékelők a mért jellemzőket egy okostelefon segítségével webes adatbázisba juttatják el, így azok ott összevethetők a tulajdonos korábban rögzített adataival, és pontos képet lehet alkotni a személy pillanatnyi érzelmi állapotáról. Ugyancsak részei az öltözéknek a hang- és vizuális információforrások, vagyis az érzékeléshez teljes értékű multimédia-arzenál társul: zene, képek, szöveges üzenetek hatnak a ruha viselőjére adott érzelmi állapotához illően – hogy megnyugtassák, vagy támogatást nyújtsanak számára.
A mostani fejlesztés nem előzmény nélküli: Barbara Layne professzor korábbi munkái között már megtalálható egy olyan dzseki, amely a belevarrt LED-kijelző segítségével képes a ruhát viselő számára az adott helyzetben pozitív vizuális információt eljuttatni.
Egészséges viselet
Hasonló utat követ egy európai kutatócsoport is, az ő fejlesztésüknél ugyancsak a textíliába szőtt érzékelők teremtik meg a távmonitorozás lehetőségét. Ugyanakkor az európai uniós támogatással indult HealthWear projekt esetében az információs kör nem zárul be teljesen az intelligens ruházatnál, szerep jut benne az adatokat elemző orvosoknak. Megvalósulása, tömeges elterjedése azt eredményezhetné, hogy egyrészt jelentősen csökkenhetne a krónikus, baleset után lábadozó vagy idős betegek kórházi vizitjeinek száma – amellett, hogy teljes értékű életet élhetnek –, hiszen állapotuk rosszabbra fordulásakor gyakorlatilag azonnal figyelmeztetést kaphatnak orvosuktól.
Fontos szempont volt, hogy leküzdjék a betegek idegenkedését: az intelligens mellényt kimondottan kényelmesre tervezték. A fejlesztés jelenlegi szintjén az érzékelt adatok összegyűjtésére és továbbítására egy mobiltelefonhoz hasonló eszköz szolgál, de a későbbiekben elképzelhető, hogy ezt a célkészüléket egy egyébként is használt saját telefon váltsa fel. Az információáramlás biztonságos GPRS-kapcsolaton keresztül történik, a nyert adatokat a beteg elektronikus nyilvántartásában tárolják, amely az interneten hozzáférhetővé válik az orvosok és a gondozók számára akár valós időben is. A textíliába ágyazott érzékelők a „szokásos” jellemzők mérése mellett folyamatos EKG-monitorozásra is alkalmasak.
Vissza a karórához!
A magunkon viselhető intelligencia legújabb fejlesztéseinek sorába illeszkedik a Sony által bejelentett „csuklószámítógép”-koncepció is. Bár a termékké érés időpontja nem ismeretes még, ez áll a legközelebb a megvalósíthatósághoz, a tömeges gyártás elindításához. Ebben az esetben ugyanis a már meglévő technológiák közül „csupán” egyet kell megváltoztatni: tökéletesíteni kell az OLED (szerves fénykibocsájtó dióda) technológiát alkalmazó kijelzőjének flexibilitását. Ha ugyanis karóraszerűvé formálható a képernyő, a vele integrált teljes értékű számítógép miniatürizálása már nem okoz gondot, és a parányi készülék telezsúfolható mindazokkal a funkciókkal, amelyek a mai – inkább már számítógépnek tekinthető – okostelefonokra jellemzők. Jóllehet a cég nem deklarálta leendő készülékének alkalmazási környezetét, egyértelműen adódik a következtetés, hogy az egészségügy területén is tág tér mutatkozhat a hasznosítására.
Integráció és marketing
Mint a felsorolt példákból látszik, a fejlesztések lényegében egy irányban haladnak: szakítani a hagyományos fogalmak szerint rögzült számítógép fogalmával, észrevétlenné, kényelmessé tenni a technológia folyamatos jelenlétét.
Ha ezek a most még különálló projektek valamikor a közeli jövőben megtalálják az integráció lehetőségét, és ehhez vállalkozó szellemű befektetők is társulnak, valóban egészen új eszköztárral bővülhet az egészségügyi ellátórendszer is világszerte. Akkor már "csak" a meggyőző marketingkampány lesz hátra: a (potenciális) betegek esetleges ellenérzését, valamint a személyiségi jogi, illetve biztonsági aggályokat kell eloszlatni.
