Szakrendelőállamosítás: előbb vágnak, aztán varrnak
A szakrendelők tervezett államosításának ellentmondásait idézi meg a Magyar Hírlap.
A kórházállamosítás után még megmaradt önálló szakrendelőket jövő évben központosítanák írja a lap – de e terv megítélése korántsem egységes a szakemberek körében. A szakrendelőket képviselő Medicina 2000 szakmai szervezet elnöke például attól tart, hogy a még önkormányzati kézben lévő intézmények fenntartási költségéből hiányzik majd az - az intézmények költségvetésének nyolc-tizenkét százalékát kitevő - összeg, amelyet a helyi közösség tesz hozzá az állami ellátmányhoz. Pásztélyi Zsolt szerint az igen különböző a szakmai összetételű rendelők központosítása a helyi igényekhez való jobb alkalmazkodásuk, rugalmasságuk elvesztésével járna.
Furcsa módon a másik tábor is tud a helyi igényekkel érvelni. Az egészségügyi kabinet tanácsadója, Gaál Péter szerint a hálózatba szervezett szakrendelők szorosan együttműködnének az alapellátással – a háziorvosi szolgálatokkal –, így egyfajta szakmai kontroll mellett segítséget is nyújthatnának nekik a gyógyításban.
A szakrendelők átvételével kapcsolatban fülmerülő gondok egyike viszont éppen az, hogy több helyütt már közös épületben, egységben működik a háziorvosi szolgálat és a járóbeteg-szakellátás. Ha az állam magához vonja a szakrendelőket, akkor előbb le kell választania róluk a háziorvosi tevékenységet, azt ugyanis az önkormányzatnak kötelessége biztosítani. Csak ezek után hozhatja létre –, ha akarja – a Gaál Péter által multipotensnek nevezett térségi egységeket.
