Szakrendelések is eltűnhetnek az átalakítások nyomán

Sinkó Eszter egészségügyi közgazdásszal, a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Közszolgálati Karának dékánhelyettesével a 444.hu beszélte át, mire számíthatunk az egészségügy átszervezése nyomán.

Először is, sokkal nehezebb lesz munkaidőn kívül háziorvoshoz menni. A kormány számára készült előterjesztés szerint hétköznap csak reggel nyolctól délután négyig lesz rendelés. Utána a háziorvos, ha éppen be van osztva, a járási szakrendelőbe megy ügyelni, sok esetben másik településre, egészen este tízig. Úgy tűnik, ilyenkor is írhat majd receptet, beutalót a saját betegeinek, de a távolság és az ügyeleti elfoglaltságai miatt nehezebben lesz elérhető.

Mivel központilag a nyolctól négyig tartó rendelést írják elő, Sinkó szerint előbb-utóbb ez lesz az általános, azaz „akik ma hozzáférnek az esti rendelésekhez, azok a jövőben az ügyeleteken keresztül kaphatnak majd ellátást”.

Így sok betegnek a munkából kell majd elkéredzkednie, ha háziorvoshoz menne, az ügyeletre pedig a mostaninál többet kell majd utaznia, hacsak nem pont ott él, ahol az ügyeleti központ is van.Ezzel párhuzamosan úgy döntöttek, az állam fogja kialakítani a háziorvosi körzethatárokat. Sinkó szerint ez indokolt lépés, mert így legalább az egyesített körzetekben nem csak helyettesítő orvossal találkozhatnak majd a betegek.

A kormány állami fenntartásba venné az önkormányzati szakrendelőket. Ez nem szerepel ilyen konkrétan a törvényjavaslatban, de a belső előterjesztésből és Takács nyilatkozataiból világos a szándék.

Sinkó szerint egyelőre azért óvatosak, mert a szakrendelőknél bonyolultak a tulajdonosi viszonyok, ezért egyelőre csak felmérik a helyzetet. A szakrendelőkben dolgozó orvosok például sokszor saját eszközökkel is dolgoznak, és nem világos, mi lenne ezek sorsa az államosítással. „Nem szabad elfelejteni azt sem, hogy az önkormányzatok több tíz milliárddal segítik a szakrendelőik működését, ami az államosítással azonnal elveszne.”

A szakrendelőket és dolgozóikat a megyei kórházak alá terelnék, amelyek viszonylag szabadon pakolgathatnák az orvosokat és ápolókat a megye egészségügyi intézményei közt. (A kórházi dolgozóknál ezt már most, a szakrendelők államosítása előtt bevezetik annyi korlátozással, hogy legfeljebb napi három órát ingázhatnak, a kisgyereket nevelők pedig csak kettőt.)

Sinkó szerint ebben a rendszerben könnyen szakrendelések szűnhetnek meg,mivel a megyei kórházakban annyi ellátás szünetel orvos- és ápolóhiány miatt, hogy kapni fognak az alkalmon, ha elszipkázhatják a szakrendelők dolgozóit. Ráadásul „a szakrendelőkben az átlagnál idősebb orvosok dolgoznak, így az is előfordulhat, hogy nem kívánnak a kórháznak alárendelten munkát végezni, helyette inkább elmennek nyugdíjba, vagy magánrendeléseket nyitnak”.