Szakmai program mentén halad az EBP
Cserháti Péter továbbra is a programban dolgozik – mondta Tóvizi Attila az Állami Egészségügyi Ellátó Központ főigazgató-helyettese a Pesti Srácoknak.
Baloldali aggodalmak szerint szétzilálódott az Egészséges Budapest Program megvalósítása különböző érdekviszonyok mentén, és ezzel hozták összefüggésbe azt is, hogy már nem Cserháti Péter felel a programért. Mi indokolta a vezetőcserét és azt, hogy már nem miniszteri biztos, hanem főigazgató-helyettes vezeti a programot?
Cserháti Péter megbízatása április 30-án véget ért. Eddig jórészt a program előkészítési szakasza folyt, a jövőben pedig a megvalósításra összpontosítunk. Ez egészen másfajta szemléletet, menedzsergondolkodást kíván. Cserháti úr továbbra is a programban dolgozik, több más orvos szakértővel együtt. Nem szeretném átvenni az orvos szakértők szerepét; a továbbiakban is velük kívánunk dolgozni. A kormány célja, hogy a vidéki kórházfejlesztések után Budapest és vonzáskörzetében élő több, mint négymillió ember egészségügyi ellátása és életminősége is javuljon. 2026-ig az Orbán-kormány összesen több, mint 700 milliárd forintot szán a budapesti és Pest megyei egészségügyi intézmények fejlesztésére. Az idei évvel bezárólag csaknem 112 milliárdos a ráfordítás, és az előkészítési szakasz végén, a következő hetekben megtörténik jó néhány kórház esetében a tervezési eljárás eredményhirdetése.
Olyan kifogás is elhangzott, hogy még a szakmai program sem készült el.
A szakmai programunk természetesen rendelkezésre áll, e mentén haladunk. A kilencéves időtartam során előfordulhat változás a programban, a stratégiai irányt nem befolyásolja ez.
A haladó propaganda szerint van két olyan terület Magyarországon, amelyek már teljesen összeomlottak: az oktatásügy és az egészségügy. Előbbiről éppen múlt héten derült ki az OECD vizsgálatából, hogy valójában szó sincs tarthatatlan állapotokról. Mennyi a valóságalapja az egészségügyi katasztrófáról szóló közléseknek?
Én az Egészséges Budapest Programért felelek, és mint mondtam, csak a központi régióban 700 milliárd forintot fordítunk erre kilenc év alatt. Például 1979 óta nem volt Budapesten és Pest megyében zöldmezős kórházfejlesztés; az Orbán-kormány az, amely érezte magában az erőt és a lendületet ahhoz, hogy többnyire hazai forrásokból megvalósítsa azt, amit más negyven éve nem tudott, hogy fejlessze az egészségügyi rendszert. Lépésről lépésre kell haladni. Látjuk a fényt az alagút végén, és én azért tudok felelősséget vállalni, hogy az infrastruktúra-fejlesztéssel foglalkozó program a megfelelő ütemben haladjon, az intézmények megújuljanak, és a betegeket nyugat-európai színvonalú körülmények fogadják majd.
A hónapokig, netán évekig tartó várakozási idők kérdését is megoldják ezek a fejlesztések?
A várólisták máris rövidültek, és ezt a célt is szolgálják az említett eszközbeszerzések. A fejlesztések folyamatosak, és hozzájárulnak ahhoz az új egészségkultúra kiépítéséhez, amelyet az EMMI minisztere, Kásler Miklós professzor úr programjában kezdeményezett, de évtizedek elmaradását nem lehet azonnal behozni. A meghirdetett új egészségkultúra céljai között szerepel a betegségek megelőzése, az egészségben eltöltött évek számának növelésére való törekvés, a betegségek minél korábbi felismerése, kiemelten a daganatos, keringési, mentálhigiénés, mozgásszervi és nem utolsó sorban a gyermekgyógyászati megbetegedések esetében. Márpedig ennek annál nagyobb esélye van, minél fejlettebb berendezésekkel dolgozhatnak a kórházakban. A tudatosság erősítésében ugyanakkor a szakrendelőknek is nagyobb felelősségük lesz a betegekkel való találkozások során felhívni a figyelmet arra, hogy saját egészségünk megtartásában is vállaljunk felelősséget. A kormány elvégzi a maga részét, fejlesztéseket, beruházásokat hajt végre, tehát az új intézet, a felújított, jól felszerelt szakrendelő vagy éppen kórház megteheti a magáét, de emellett a lakosságnak is meg kell tennie mindent saját egészsége érdekében. Időben el kell mennie az orvoshoz, meg kell jelennie a szűrővizsgálatokon.
