Szakma vagy politika?

Vita a kórháztörvényről

Kétszer szavazta meg a parlament a kórháztörvényt, amely végül is július 1-jétől a kormány akaratának megfelelően hatályba lép. A jogszabály hosszú hetek óta áll nemcsak a szakmai, de a politikai viták kereszttüzében is.

Július 1-jétől immár törvény adta lehetőség, hogy vállalkozássá alakuljanak az egészségügyi intézmények. Megengedett továbbá az is, hogy bármely magánszemély, jogi személy, gazdasági társaság részesedést szerezzen egy kórházban vagy szakrendelőben, de legfeljebb csak 49 százalék erejéig. A privatizációra kötelező nyilvános pályázatot kiírni. A pályázónak öt évre szóló szakmai tervet kell készítenie, azonkívül vagyoni biztosítékként letétbe helyeznie az intézmény egyhavi működtetését fedező összeget. További feltétel, hogy pénzbeni hozzájárulással vagy orvosi műszerek, berendezések vásárlásával a leendő társtulajdonos tőkeemelést hajtson végre. A törvény ezentúl csak ellátási vagy közreműködési szerződést engedélyez, ami azt jelenti, hogy a kórházak működtetésében nem lehet alvállalkozóként vagy önálló üzemeltetőként részt venni. Az ilyen jellegű szerződéseket folyamatosan felül kell vizsgálni.

A kórháztörvényt először – az ellenzék és részben a szakmai szervezetek tiltakozása ellenére – június 16-án szavazta meg az Országgyűlés. Az államfőnek három lehetősége volt: aláírja és kihirdeti; ha alkotmányos aggályai vannak, előzetes normakontrollt kér az Alkotmánybíróságtól; illetve ha a jogszabály egyes rendelkezéseivel nem ért egyet, újbóli megfontolásra visszaküldi a törvényt az Országgyűlésnek. Ez utóbbi esetben a köztársasági elnök a második körben már köteles kihirdetni a jogszabályt.