Sugárterápia: itt nincs várólista, csak hosszas várakozás

„Akit február elején utaltam be sugárkezelésre, azt április közepén tudják fogadni az Uzsoki Utcai Kórházban. A 9-10 hetes várakozás orvosi szempontból elfogadhatatlanul hosszú” – idézi indításnak a lap  Ungár Lászlót, a nőgyógyászati daganatok nemzetközi tekintélyű sebészét. De nem csak a sugárterápia a szűk keresztmetszet, a szövettani leletre is 1-1,5 hónapig kell várni, s többhetes előjegyzéssel zajlanak a képalkotó vizsgálatok, így a ct és az mr is. A sugárkezelés nem szerepel azon a várólistán, amelyről a kórházak jelentése alapján naprakész kimutatást vezet a Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézet (GYEMSZI).

Valójában nincsen arra szabály, hogy milyen hosszú várakozás tekinthető még elfogadhatónak, de egy onkológiai szakfolyóiratban hét évvel ezelőtt megjelent, az európai sugárterápiás helyzetet körüljáró elemzésben elrettentő példaként szerepelt Csehország, ahol „négy-öt hetet is várni kell, ezért sok beteg fel sem kerül a listára, orvosa a hosszú késlekedés miatt meg sem említi kezelési lehetőségként a besugarazást”.

Miközben az Uzsoki Utcai Kórház sugárkezelő kapacitása utoljára másfél évtizede bővült, a GYEMSZI tavaly július elsejétől a kórházi beutalási rend átszabásával további 900 ezer lakos onkológiai és sugárterápiás ellátásának helyszíneként jelöltette meg az Uzsoki utcát – a budapesti kerületek többségének, Nógrád megyének, Heves és Jász-Nagykun-Szolnok megye egy részének a lakosait irányítva ide. Így 1,5 millióról 2,4 millió lakosúra nőtt a kórház sugárterápiás ellátási területe. Vagyis egy besugárzókészülékre 800 ezer lakos jut, szemben az uniós ajánlással, amely 150–250 ezer lakosonként gondol szükségesnek egy lineáris gyorsítót.

A hazai adatokat a The Lancet angol nyelvű tudományos folyóirat legfrissebb számában megjelent, 33 európai ország sugárterápiás kapacitásait számba vevő elemzéssel is összeveti a hvg.hu. Míg a gyártásból kifutott, de még működő kobaltmasinák az összes európai besugárzókészülék egytizedét alkotják, Magyarországon a 30 százalékát. A nemzetközi onkológiai szakirodalom azzal számol, hogy a daganatos betegek 45–55 százalékának kell sugárkezelést kapnia; ennek alapján – a hazai évi 70-80 ezer új beteget figyelembe véve – legkevesebb 31–44 ezer páciens terápiájáról lenne szó. Ehhez képest az Országos Egészségbiztosítási Pénztár nyilvántartása szerint 2011-ben 18 ezer beteg kapott egy vagy két alkalommal besugárzókúrákat.

Igaz, hogy a korszerű sugárterápiának nagy a beruházási költsége, ám hosszú távon olcsóbb és hatékonyabb, mint a gyógyszeres kezelés – ezt igazolják a svéd adatok is. Ezek szerint a gyógyult rákbetegek 49 százalékán a műtét segített, 40 százalékukat a sugárterápia egymagában vagy más eljárásokkal kombinálva gyógyította meg, 11 százalékuk pedig – kizárólag vagy más metódusokkal kombinálva – a kemoterápiának köszönheti az életét – olvasható a hvg.hu cikkében, melyben felelevenítik néhány nagyobb, évek óra húzódó onkológiai beruházás történetét is.