Sokat spórolhatnánk a digitális kórtörténeten
Feleslegesen ismételt vizsgálatok ezreit spórolhatnánk meg, ha az orvosok támaszkodhatnának digitálisan nyilvántartott kórtörténetünkre.
- Az NFÜ bevezeti az elektronikus aláírást
- Informatikai korszakváltás az ÁNTSZ-nél
- Korszerűsödhet az európai egészségügy
- Megjelent a Semmelweis Terv végrehajtásáról szóló kormányhatározat
- Mire lesz elég az uniós forrás?
- Surján György e-kórlapról az e-receptről
- Jövőre jöhet az e-recept
- Az e-kórlap bevezetése a családtagok egészségügyi ellátását is segíthetné
- Akár a homokóra
A modernizáció egyik gyorsan megvalósítható és a jövő reformjait is megalapozó lépése lehet a gyógyítási folyamat és az egyes betegek kórtörténetének teljesen elektronikus feldolgozása, és hozzáférhetővé tétele. Az informatikai fejlesztés csökkentheti a vizsgálatok számát, tetemes időt szabadít fel a tényleges betegellátásra, csökkenti a kórházi géppark leterheltségét és működtetési költségeit, és nem utolsó sorban statisztikai alapokat biztosíthat egészségügyi kutatásokhoz, összességében az ágazat működésének további optimalizációjához, akár milliárdos léptékekben.
Semerédy Péter, az egészségügyi és más humáncélú informatikai rendszereket fejlesztő és üzemeltető OPTISOFT Nyrt. elnök-vezérigazgatója kielmelte, hogy a kórtörténetek Magyarországon jelenleg nincsenek feldolgozva, holott ezeket központilag kellene kezelni, hiszen fontos statisztikai-, kutatási- és demográfiai adatokat nyerhetünk belőlük.
A betegadatok központi tárolásának megoldatlansága miatt a páciensek egy-egy súlyosabb betegség esetén irattárnyi dokumentumokat hordoznak magukkal zárójelentések, röntgenfelvételek és egyéb diagnosztikai eredmények formájában. Naponta ezres nagyságrendben történnek az országban „biztos, ami biztos”- alapon felesleges vérvételek, ultrahang-vizsgálatok, de ide számolhatók az olyan időrabló negyedórás konzultációk tömkelege is, amikor egy beteg újfent elismétli a panaszait egy korábban őt kezelő orvos valamelyik újabb munkatársának.
Az adatok elektronikus tárolásával és hordozhatóvá tételével elkerülhető lenne a vizsgálatok duplikálódása, egyszerűbbé válhatna az orvosváltás, felgyorsulna a több specialista munkáját igénylő betegségek gyógyítása. Nem utolsó szempont, hogy különböző városok kórházai vagy szakrendelői bátrabban támaszkodhatnának egymás adataira, csökkenne az ország vízfejűsége, javulna a társadalmi mobilitás, a szolgáltatásminőség és a leterheltség egyenletessége.
A vezető szerint a teljes kórtörténet digitalizálása, a diagnosztikai eredmények másodlagos felhasználásának zökkenőmentessé tétele a modern gyógyítás alapkövetelménye. A friss és a korábbi eredmények összevethetősége, kiértékelhetősége növeli a betegségek kezelésének hatásfokát, csökkenti a felesleges beavatkozások számát és a szakemberek leterheltségét.
Ráadásul vészhelyzetben a rendelkezésre álló információ mennyisége és elérhetőségének ideje kulcsfontosságú lehet. Nincs ilyenkor idő láz- és kórlapokat bekérni és lapozgatni, esetleg a sérültet faggatni gyógyszerérzékenységről, vagy korábbi beavatkozásokról. Az adatok elektronikus tárolása és terítése kiszélesíti a konzultációs lehetőségeket, lehetővé teszi a kórházak és szakrendelők szorosabb együttműködését. Semerédy Péter szerint amikor az ügyeletes orvosnál a csipogó megszólal, ma már elvárható, hogy rögtön meg is jelenjen egy valamilyen kijelzőn, hogy melyik pácienssel mi történik éppen. Tovább csökkenti a beavatkozásig eltelő időt a korábbi zárójelentések azonnali elérhetősége, bizonyos szempontok szerint fókuszált tartalommal. Ma már ez technikailag minimális befektetés mellett biztosítható, főleg úgy, hogy a modern gyógyászati berendezések is képesek az internetes kommunikációra.