Sok esetben téves a rák terjedésének tradicionális modellje
Számos tanulmány hívja fel a figyelmet arra, hogy a nyirokcsomóáttétek eltávolítása sok esetben nem hosszabbítja meg a rákos beteg életét. Most a Science egy tanulmánya szolgáltat genetikai magyarázatot arra, hogy mi áll a szolid tumorok diagnosztikájában és kezelésében használt TNM-séma megbukása mögött.
Egy, a Massachusetts General Hospital kutatói által vezetett vizsgálat kimutatta, hogy sok esetben téves a rák terjedésének tradicionális modellje: a rákos sejtek nem feltétlenül a nyirokcsomó-áttétből kiindulva hozzák létre a szervi metasztázisokat. A Science-ben megjelent tanulmány kifejti, hogy a távoli metasztázisok a vizsgált vastagbélrákos betegek többsége esetén direkt módon a primer tumorból származnak, függetlenül a nyirokcsomó-áttétektől (Origins of lymphatic and distant metastases in human colorectal cancer). Ezzel, mint a tanulmány vezető szerzője, Kamila Naxerova kifejti, megdőlt az évszázados TNM-model (tumor-nyirokcsomó-metasztázis, mint terjedési útvonal) általános érvényű használhatósága, és a metasztatikus betegség evolúciójának jobb megértése révén a jövőben a nyirokcsomó-áttétek kezelésének is meg kell változnia.
A jelenlegi vizsgálat a kutatócsapat egy 2014-es munkáját folytatja, amiben Naxerováék a genom egy mutációra igen hajlamos szegmensének (polyguanine repeats) elemzésével (poly-G tipizálás) kimutatták, hogy a primer és metasztatikus tumorok közötti kapcsolat minden egyes esetben más és más, így pl. egyes betegeknél az áttétképződés a betegség korai, míg másoknál annak késői szakaszában kezdődik. Genetikai profilírozással azt is meg tudták mondani, hogy egy primer tumoron belül melyek voltak azok a speciális területek, ahonnan egy-egy áttét származott.
A szolid tumorok kezelése napjainkban a TNM-séma alapján megállapított stádiumbeosztás szerint történik, és azt az elképzelést tükrözi, hogy a távoli metasztázisok a nyirokcsomó-áttétekből jönnek létre, azonban a kutatók felhívják a figyelmet, hogy számos közelmúltbeli klinikai vizsgálat azt mutatta ki, hogy a metasztatikus nyirokcsomók eltávolítása nem mindig növeli a beteg túlélését.
A primer tumorok és a nyirokcsomó-, valamint szervi áttétek közötti viszony jobb megértése érdekében Naxerova és munkatársai poly-G tipizálás segítségével elemeztek 17 coloncarcinomás beteg elsődleges tumorából és metasztázisaiból származó 200 szövetmintát. Mint kiderült, a szervi áttétek a betegek 65%-a esetében közvetlenül az elsődleges tumorból származtak, és csak 35% esetében jöttek létre a nyirokcsomó-áttét közvetítésével.
A kutatók kifejtik: a nyirokcsomó-áttét azt jelzi, hogy a primer tumor agresszív, de sok esetben nem felelős a távoli áttétek kialakulásáért, és ki kell deríteni, hogy a különböző evolúciós eredetű áttétes tumorok esetében más-e a betegség klinikai kimenete.
A tanulmány egy másik szerzője, Jochen K. Lennerz, a Harvard Medical School onkológusa mindehhez hozzáteszi: munkájuk segít megoldani azt a rejtélyt, hogy mi az oka annak, hogy a nyirokcsomó-eltávolítás számos malignitás esetén nem jelent túlélési előnyt.
