Agyi áttéteket kutatnak
Az agyi áttétek diagnosztikáján és terápiáján szeretne javítani a NAP B program keretében alakult kutatócsoport, írja a semmelweis.hu.
A daganatos agyi áttétek genetikájának jobb megértése, genomikai elemzése és egy ezt szolgáló szövetarchívum kialakítása az elsődleges célja a Nemzeti Agykutatási Program (NAP) B-alprogramja keretében működő Agymetasztázis Kutatócsoportnak, melynek vezetője dr. Szállási Zoltán, a II. Sz. Patológiai Intézet vendégprofesszora. A több intézmény együttműködésével létrejött csapat a közelmúltban publikálta első eredményeit a Neuro-Oncology című újságban. Tüdőrákos betegek agyszövetmintáinak elemzése során olyan jellegzetességeket határoztak meg, melyek utalhatnak a betegség lefolyására – mondta a semmelweis.hu-nak dr. Moldvay Judit, a cikk szenior szerzője, a kutatócsoport klinikai részlegének vezetője.
A most publikált vizsgálatban az agyi áttét sebészi eltávolításán átesett tüdőrákos betegek agyszövetmintáit tanulmányozták. A publikáció középpontjában a PD-L1 és PD-1 fehérjék kifejeződése állt, melyek immunterápiában betöltött prediktív, vagyis előre jelző szerepét manapság világszerte intenzíven kutatják. Ezek a fehérjék fontos szerepet játszanak az immunrendszer működésében, és kimutathatók a daganatokban is, sőt úgy tűnik, hogy a daganatsejtekben, illetve a limfocitákon való megjelenésük kapcsolatot mutat az immunterápiára adott válasszal – részletezte dr. Moldvay Judit, az Országos Korányi Pulmonológiai Intézet Tumorbiológiai Osztályának főorvosa, aki pályáját a Semmelweis Egyetem I. Sz. Patológiai és Kísérleti Rákkutató Intézetében kezdte, majd 2006-tól 2014-ig a Pulmonológiai Klinika docense volt. Eredményeik szerint azon betegeknél, akiknek agyi áttétében bizonyos szövettani jegyek figyelhetők meg (pl. mononuclearis sejtekből álló gyűrű alakul ki az áttét körül), az agyműtét után kedvezőbb túléléssel lehet számolni. Hasonlóképpen kedvező prognosztikai faktornak tartható az áttéti daganatban a tumorsejtek közötti állományban megjelenő limfoid sejtek nagyobb száma, amit érdemben nem befolyásol a szteroid kezelés vagy a kemoterápia.
A kutatócsoport vezetője dr. Szállási Zoltán, aki Bostonban, a Harvard Medical Schoolban dolgozik, és dr. Tímár József, a II. Sz. Patológiai Intézet vezetője meghívására érkezett haza vendégprofesszorként a csapat vezetésére. Mint hangsúlyozta, olyan munkaközösséget szeretett volna létrehozni, mely alapkutatások segítségével javítja a különféle tumorok agyi metasztázisainak diagnosztikáját, illetve kezelését. A munka számos terület szakembereinek együttműködését igényli, így klinikusok, patológusok, molekuláris biológusok és sebészek dolgoznak együtt a projekten.
