Sinkó Eszter: Valódi reformra van szükség!
Várólisták, méltatlan körülmények, ápoló- és orvoshiány, alacsony GDP arányos egészségügyi kiadás, főleg ez volt a jellemző 2025-ben is az egészségügyre. Az Economx Sinkó Eszter rendszerelemzővel beszélgetett.
Az egészségügy helyzete uralta az egész évet. Az állami ellátásban persze történtek változások, már applikáción lehet időpontot foglalni, de a betegek még mindig arra panaszkodnak, hogy a műtétekre és a szakrendelőkben is sokat kell várni. Miért nem elégedettek még mindig a betegek az egészségüggyel?
Több ok miatt is: egyrészt még mindig rettenetesen keveset költünk az egészségügyre, nem csak nemzetközi összehasonlításban, de a betegek ellátási igényeihez/szükségleteihez képest is: sok helyütt méltatlan körülmények közepette juthatnak ellátáshoz, hol légkondi hiányában a túlzott meleg, hol a fűtés nélkülözése okán a hideg tör rájuk ellátásuk során, de az egészségügyi személyzet tagjai is joggal panaszkodnak alkalmatlan munkakörülményeikre, hogy csak néhány faktort említsünk. Az ellátás körülményeihez képest már csak az ellátás adekvátsága küzd nagyobb kihívással, hiszen a szakmai protokollok nem naprakészek, ahol mégis jelen vannak, azok betartása számtalan ponton szenved csorbát, nem ritkán eszköz vagy személyzet hiányában. Újabb faktorként érdemes megjegyezni, hogy amit a rendszer működtetésére fordítunk, azt is rosszul, rossz hatékonysággal finanszírozzuk: még mindig túlzott mértékben kórházcentrikus az ellátó szektor; az alapellátás fejletlen, kevés szolgáltatást tud nyújtani; de a járóbeteg szakrendelések sincsenek funkcionálisan a helyükön – a hibásan beállított ösztönzők miatt. A döntések útja az irányító rendszeren belül elképesztően hosszú, emiatt késői reakciók születnek, szemben azzal, mintha az intézmények vezetőit nagyobb hatáskörrel ruháznánk fel. Az eredmény rengeteg hatékonyságveszteség.
Az ön által említett problémák mellett a kettős praxis lett a magyar egészségügy sokadik legnagyobb problémája, vagyis az, hogy az orvosok az állami rendelők mellett a magánellátásban is dolgoznak. Mit gondol erről?
A magyar egészségügyben már elment az a hajó, hogy hermetikusan elválasszuk a magánellátást és a közellátást egymástól. A korábbi ez irányú kormányzati próbálkozások sem vezettek eredményre, ezért úgy tűnik, egy sokkal jobban kontrollált kapcsolatra, együttműködésre kellene törekedni, olyanra, ami nem vezet a közellátás kiüresedéshez vagy kiüresítéséhez. Nemrégen, amikor Ónodi-Szűcs Zoltán a Magyar Egészségügyi Menedzsment Társaság konferenciáján felvette ezt a problémát, kiderült, a Magyar Orvosi Kamara partner tud lenni egy szabályozottabb viszony kialakításában. A közellátásban a teljesítmény elismerésére komoly ösztönzőket kell latba vetni a jövőben.
A teljes interjút ITT olvashatja
