A pénz az életmód-váltásra is jó hatással lehet
A kutatók úgy vélik, különböző viselkedési formák megváltoztatásánál más-más megközelítés lehet hatásos, így sikeres lehet az anyagi ösztönzés, ha fogyásról, mozgásról, dohányzásról van szó.
Más pszichológiai hatása van a pozitív ösztönzőknek, például a fizetségnek valamely támogatott "jó" viselkedésért, és más folyamaton keresztül hatnak a negatív ösztönzők, például a büntetés a "rossz" viselkedésért.
A pozitív megerősítés azonnali jutalmat ad olyan viselkedésért, amelynek eredménye nem látszik egyből, csak hónapok vagy évek után, ezért az érintett személy gyorsabban alkalmazkodhat az elvárt viselkedéshez - véli Theresa Marteau, aki a londoni King's College-ban az egészség védelmét szolgáló ösztönzőket tanulmányozza.
A pénzügyi ösztönzés történhet nyeremény formában is: a nagy jutalom esélye érzelmileg hat sokakra. Ennél a módszernél a kutatások alapján nagyon fontos ugyanakkor, hogy a lehetséges nyeremény haladja meg a veszteséget, máskülönben nem hozza az elvárt viselkedésváltozást. Mint Marteau felidézte, az azonnali jutalom jól működik olyan esetekben is, amikor egyszeri cselekvésről, például vakcinálás felvállalásáról van szó.
Kevésbé tiszta a kép abban, hogy milyen ösztönzőkkel lehet hosszú távra hatást elérni, azaz tartósan fenntartani a megváltozott viselkedést. A tanulmányok között vannak pozitív példák a dohányzásról való leszokás, valamint a több mozgás hosszú távú ösztönzésére, ám kevésbé sikeres a módszer a súlycsökkentésben.
Eredményes példa a dohányzásról való leszokás anyagi ösztönzésére egy 2009-es, a General Electric dolgozóinak körében meghirdetett akció. A 900 dohányos alkalmazott egyik fele csak tanácsokban részesült a dohányzásról való leszokást támogató program mellett, míg a másik csoport tagjai pénzt kaptak a tanfolyam elvégzéséért, a hat hónapon belüli leszokásért, majd még egyszer a füstmentesség további fenntartása esetén. A leszokást nem bemondásra fogadták el tényként, hanem a résztvevők vérében mérhető kotinin szintje alapján. A kotinin a nikotin bomlásterméke. A tanulmány eredménye szerint az anyagi ösztönzés hatott: abban a csoportban 15 százalék volt a tartós leszokás aránya, míg a csupán tanácsokkal ellátott csoportban 5 százalék.
Egy 2008-as, a JAMA orvosi folyóiratban ismertetett tanulmányban pozitív és negatív ösztönzést is kipróbáltak arra, hogy embereket túlsúlyuk csökkentésére bírjanak. A három csoport közül az elsőben csak mérleget és tanácsadást kaptak a fogyni vágyók, a másodikban naponta nyerhetett valaki egy bizonyos összeget, ha tartotta súlycsökkenési tervét, a harmadik csoportban pedig naponta be kellett fizetniük az embereknek egy adott összeget, amelyet a hónap végén csak akkor kaptak vissza a számláról, ha elérték kiszabott céljukat.
Az utóbbi, büntetésen alapuló módszer, azaz a negatív ösztönzés volt rövid távon a leginkább sikeres, ebben a csoportban fogytak a legtöbbet a résztvevők. Hosszabb távon azonban nem tartották meg jobb arányban elért testsúlyukat, mint a másik csoportokba osztott önkéntes alanyok.
A kutatás eredményei nem teljesen újkeletűek, hiszen tavaly októberben a gyógyszerek és eljárások befogadását végző National Institute for Health and Clinical Excellence (NICE) javasolta a brit NHS-nek, hogy fizessen az elhízott embereknek, hogy súlyt veszítsenek, a dohányzóknak, hogy leszokjanak káros szenvedélyükről, a gyermekeknek pedig álláspontjuk szerint játékokat kellene adni, hogy gyümölcsöt és zöldséget egyenek. Áprilisban pedig a BBC ismertette a a Nottinghami Egyetem kutatóinak megállapítását, miszerint a figyelemzavaros gyerekek agya úgy reagál az azonnali jutalomra, mint a szokásos gyógyszerekre.
