Sikeres az első "hibrid légcső"-átültetés

Az operációt júniusban hajtották végre egy 30 éves kolumbiai származású asszonyon Barcelonában. Claudia Castillo tüdeje márciusban omlott össze súlyos tuberkulózis következtében. A betegség a légcső egy részét pusztította el olymértékben, hogy a kétgyermekes anya állandó kórházi felügyeletre szorult.
A The Lancet című orvosi szaklapban szerdán publikált tanulmány szerint a transzplantáció után négy hónappal "a páciens normális életet él, és semmi jele a kilökődésnek". A szervátültetések komoly kockázata a donorszerv kilökődése. A transzplantáltak gyakran életük végéig gyógyszeres kezelésre szorulnak ennek megakadályozására.
A "hibrid transzplantációt" a Paolo Macchiarini vezette barcelonai sebészcsoport végezte el, de a beültetett légcső előkészítésén egész európai orvoscsapat dolgozott. A Castillo asszony csípőjéből nyert csontvelőt a Bristoli Egyetem orvosai vették munkába: a csontvelő őssejtjeiből milliónyi porc- és hámsejtet neveltek, amellyel beborították illetve kibélelték az olasz Páduai Egyetem tudósai által teljesen lecsupaszított 5 centméteres donorlégcső-darabot. Az őssejtekből nevelt porc- és hámszöveteket egy új eszköz segítségével helyezték el, amelyet a milánói egyetem szakértői fejlesztettek ki.
"Működő, biológiai struktúrát teremtettek, amely nem lökődhet ki. Ez fontos előrelépés, de egy egész szerv létrehozásától még nagyon messze vagyunk" - értékelte kollégái teljesítményét Allan Kirk, az Amerikai Transzplantációs Szövetségtől.
"Az elején ijesztő volt. Most élvezem az életet és nagyon örülök, hogy meggyógyították a betegségemet" - fogalmazott Castillo a sajtóhoz eljuttatott közleményben. Egy jelentés szerint a minap már egy egész éjszakát áttáncolt egy barcelonai szórakozóhelyen.
A bristoli őssejtes szövettenyésztést végző Martin Brichall szerint Európában háromezer emberen segíthet ez a most alkalmazott új transzplantációs eljárás. S ha majd eljutnak odáig, hogy a hangképzés szerveit is ily módon lehet műteni, az több tízezer páciensnek jelentheti a gyógyulást - mondta.
A haladás szempontjából kulcsfontosságúnak nevezte a páciensek saját őssejtjeiből növesztett szöveteket a német Kiel Egyetem sebésze, dr. Partick Warnke is, aki transzplantációs céllal szintén alkalmazza ezt az eljárást. A tudós jövendölése szerint évekre vagyunk még attól, hogy a laboratóriumokban az őssejtekből teljes szerveket tudjanak nevelni, de a probléma megoldásához szükség van a barcelonaihoz hasonló úttörő vállalkozásokra.

MTI/Reuters/AP