Sekély víz haladóknak

François Ozon: Swimming Pool

Napjaink legígéretesebb francia filmrendezője szívesen kóstol bele a legkülönfélébb műfajokba: fekete vígjáték (Szappanoperett), lélektani dráma (Homok alatt), kamaradráma (Vízcseppek a forró kövön) és egy kriminalisztikai musical (8 nő) után most két legkedvesebb színésznőjével forgatott egy furcsa thrillert.

Bármilyen zsánert válasszon is a 36 éves François Ozon szokatlan történeteihez, mindig fel tud mutatni olyan motívumokat, amelyek alapján a néző könnyedén ráismerhet. A férfi-nő, férfi-férfi, esetleg a nő-nő kapcsolatok egyszerre mély, elemző és szórakoztató bemutatása egyik alkotásából sem marad ki. A filmjeit (kivéve a Szappanoperettet) forgatókönyvíróként is jegyző rendező filmnyelvi kismester: csavaros történeteit, sokszor káprázatos dialógusait és életteli figuráit gond és látványos erőfeszítés nélkül adaptálja mozgóképre, s bár gyakran forgat zárt terekben, sikeresen kerüli a filmen sokszor életképtelen színházi eszközöket. Rainer Werner Fassbinder 19 éves korában írt, négyszereplős kamaradrámájának (Vízcseppek a forró kövön) feldolgozásával Ozon bebizonyította, hogy nemcsak a kis térben keltett nagy feszültséghez ért, de azt oldani is tudja: ha kell, vicces diszkóbetéttel nyugtatja és szórakoztatja nézőit. Az új Brigitte Bardot-ként emlegetett Ludivine Sagnier rekedt hangjával, pimasz pofijával és bomba alakjával éppen a Vízcseppek...-ben tűnt fel először Ozon kamerája előtt, és hamarosan a nyolc legünnepeltebb francia színésznő között találta magát – már ha elfogadjuk a 8 nő népszerűségi listával felérő szereposztását. Sagnier, meglepő módon, a pizsamában rohangáló, elkényeztetett úrilány szerepében legalább annyira meggyőző volt, mint korábban szexuálisan túlfűtött tiniként; nem csoda, hogy Ozon legújabb filmjében a fenti két karaktert egyszerre játszhatta el.