Rövidebb ideig élnénk egészségesen, mint hosszabban, de romló állapotban
A Roland Berger "Future of Health" tanulmánya szerint a hosszú élet elérésének globális piaca jelenleg 30 milliárd dollár körüli, és a következő 10 évben várhatóan évente 5 százalékkal nő, közli a piacesprofit.hu.
„A hosszú élet (longevity) kifejezés az orvostudományban bekövetkezett szemléletváltást tükrözi: a reaktív kezeléstől a megelőző, az egyén életminőségét javító megközelítés irányába”, mondja Schannen Frigyes, a Roland Berger partnere. – „A múltban általában az élettartamot korlátozó betegségek gyógyító kezelése állt a középpontban, ma azonban egyre fontosabbá válnak az olyan intézkedések és innovatív módszerek, amelyek meghosszabbítják az életünket."
Egy tanulmányhoz kapcsolódó, 2300 ember körében tavaly végzett felmérés során arra a kérdésre, hogy inkább rövidebb ideig élne, de egészségesen vagy inkább a hosszú életet választja, de romló egészségi állapotban, a válaszadók 73 százaléka azt válaszolta, inkább rövidebb ideig, de egészségesen akar élni. Azaz a valódi cél nem a hosszú, hanem az egészséges hosszú élet.
A tanulmány eredményei azt mutatják, hogy az emberek inkább a hagyományos módszerekben bíznak, ha a hosszú és egészséges életről van szó: a gyógyszerek helyett az egészséges táplálkozást (59 százalék), a dohányzás mellőzését (52 százalék) és az alkoholfogyasztás mellőzését (41 százalék) jelölték meg a hosszabb élet meghatározó tényezőjeként. De még az olyan mindennapi területeken is, mint egy fogyókúra, a hagyományos megoldások az elfogadottabbak: a válaszadók 74 százaléka például úgy nyilatkozott, inkább mozog rendszeresen, minthogy gyógyszeres kezeléssel fogyjon le. A megkérdezettek fele az új kezelési módszereket, például őssejtterápiát akkor venné igénybe, ha azok hatékonysága tudományosan is bizonyított lenne. A bizalom az egészségügy szereplőivel kapcsolatban is fontos tényező: az orvosokban, a kórházakban és a gyógyszerészekben bíznak a legtöbben, írja a lap.
