Répaforradalom – sztárszakács kontra politika

Lansey ezt a British Medical Association konferenciáján mondta el, hozzáfűzve, a televíziós séf által meghonosított szemléletmód az érintett iskolákban étkező diákok számát inkább csökkentette, mint növelte, ám hozzátette, Oliver eredeti elképzelése, miszerint javítani kell a nebulók étkezési szokásain és az menzai ellátáson, helyénvalóak voltak. Az országszerte népszerű szakács szerint a miniszter súlyos vádjai alaptalanok, és sértik az iskolai étkeztetést ellátókat. Sőt, a kritika nem tántorítja el attól a tervétől, hogy létrehozzon egy olyan speciális központot, ahol a gyermekek szüleit megtanítja az egészséges táplálkozáshoz szükséges alapismeretekre, főzési technikákra.

Az angol általános és középiskolákban együttesen minden nap átlagosan három és egynegyed millió ebédet szolgálnak fel. Sok gyermek számára ez az egyetlen olyan étkezés a hétköznapokban, amikor meleg étel kerül az asztalra, így elvárható lenne, hogy annak tápanyagtartalma, összetétele kielégítő legyen egy gyermek egészséges fejlődéséhez.

Az étkeztetési reform lépései

Ennek kritikus fontosságára figyelt fel Jamie Oliver is, aki televíziós főzőműsoraival világszerte hírnevet szerzett magának. 2004 áprilisában egy olyan négyrészes főzőműsor forgatásába kezdett Jamie’s School Dinner címmel, mely fel akarta hívni a figyelmet az iskolai étkeztetés reformjának szükségességére. Ugyanis már egy, a Mori kutatócsoport által 414 diák megkérdezésén alapuló kutatás kimutatta, hogy a 11 és 15 éves kor közötti tanulók 49 százaléka gondolja úgy, hogy a menzán felszolgált étel nem egészséges, kevés tápanyagot tartalmaz, és elhízást okozhat. Oliver műsorával a bevett étkezési formák helyett egészséges alternatívát mutatott. Tony Blair akkori miniszterelnök, az angol szülők nyomására is részben, 2005 tavaszán támogatásáról biztosította az iskolai étkeztetést megjavítani akarókat, kijelentve, a jövőben több forrást biztosítanak, támogatni fogják a friss, helyi termelésű élelmiszerek vásárlását és feldolgozását. Ekkor Jamie Oliver úgy fogalmazott: „Ez lehet a legnagyobb étkezési forradalom, amit Anglia valaha is látott.” Így indult útjára 2006 őszén a „Feed Me Better” kampány, mely fokozatos változásokat hozott az iskolában étkezők szokásaiban. A kampány zászlajára tűzte, hogy az iskolai ebédnek az intézmény saját konyháján, helyben termő, friss élelmiszer-alapanyagokból kell készülniük. Ennek elősegítésére az angol kormányzat 2008-tól kezdődően három éven át 240 millió fontot különített el. Ennek eredményeként ma az angol általános iskolák háromnegyedében, míg a középiskolák 94 százalékában helyben készül a déli menü. Mivel a konyhai személyzet feladatai már nemcsak a felszolgálásra korlátozódtak, így továbbképzésük kiemelt feladattá vált.

Menza-helyzet

Az élelmiszer-alapanyagok bizonyos kritériumok szerinti szelektálása és elkészítésük módozata szerinti osztályzása az első lépcsője a zsír-, cukor- és sóbevitel csökkentésének, az esszenciális zsírsavak, a zöldségek és gyümölcsök fogyasztása mellett. Ezen a szűrőn minden iskolában árusított, illetve felszolgált élelmiszernek át kell esnie. Itt a rendszer három csoportot különböztet meg. Vörös jelzést kapnak a tiltottak, narancsot pedig a mennyiségtől vagy gyakoriságtól függően engedélyezettek, míg zöldet, melyeknek fogyasztása fokozottan ajánlott, minden iskolai ebédnek részét kell képezniük. A második lépcső, hogy egy átlagos általános és középiskolai ebédnek milyen standardokat kell teljesítenie, milyen tápanyag-összetétellel kell rendelkezniük. Az iskolák 2-3-4 hetes forgóétlappal dolgoznak.

Az általános iskolákban az ebéd 1,77 fontba kerül naponta, míg a középiskolákban a tavalyi év adatai szerint ez az összeg naponta 1,88 font. A szülők az étkeztetést heti rendszerességgel fizetik be. Már az általános iskolások is meghozhatják saját döntéseiket, a köretet, feltétet, italt és desszertet illetően, míg a középiskolákban szélesedik a választék, lehetővé téve, hogy a diákok pénztárcájukhoz mérten válogathassanak a menü nyújtotta lehetőségek között. A rászorultak számára az iskolai ebéd ingyenes.

A reform mérlege

Európai összehasonlításban a britek a legkövérebbek. A 11 és 15 éves korcsoportban minden harmadik fiú túlsúlyos, a lányoknál pedig még riasztóbb az arány: 45 százalék. Már a patinás brit királyi hadsereg sem képes biztosítani a megfelelő utánpótlást, ugyanis a 16 éves fiatalemberek csupán egyharmada alkalmas potenciálisan a katonai szolgálatra, a hivatásos állományú szigetországi haderő, ha akarná, sem tudná felvenni a kétharmadnyi, az előírásokhoz képest túlsúlyos ifjút. Ezért nem is kérdés, hogy a sztárszakács által meghirdetett programnak van-e létjogosultsága. Ugyanakkor kemény dió, hogyan lehetne több diákot bevonni a korszerű és egészséges iskolai étkeztetésbe. A 2008-2009-es tanévben ugyanis az általános iskolákban a diákok 39,3 százaléka, míg a középiskolákban 35 százalékuk vette igénybe az iskolai ebédet. A diákok nagyobb része a mai napig inkább az otthonról hozott csomagolt élelmiszert, a „lunch box”-ot preferálja, melynek általában szendvics, innivaló és valamilyen ropogtatnivaló a tartalma. Bár erre vonatkozóan is léteznek az egyes iskolákban ajánlások, azokat a szülők rendre figyelmen kívül hagyják. Egy 8-9 évesek körében történt vizsgálat, mely 1294 csomagolt ebédet vett górcső alá, kimutatta, hogy mindössze 19 százalékuk tartalmazott zöldséget, 54 százalékuk gyümölcsöt, ellenben a diákok 82 százaléka fogyasztott valamilyen édességet vagy chipset.

Szegény éhező gyerekek…

A sztárszakács menzaforradalma nem aratott osztatlan sikert. Amikor a szigetország iskoláiban kötelezővé tették az egészséges táplálékokat, az Julie Critchlow engedetlenségi mozgalmat hirdetett, hogy megmentse "az éhező gyermekeket”. Két szülőtársával minden áldott nap, az ebédszünetben bevásárlókocsi-számra hordta a tiltott hamburgert, sült krumplit és szendvicseket a dél-yorkshire-i grófságban található Rotherham általános iskolájába. A kerítésen keresztül először csak saját porontyaikat etették, később már mintegy hatvan diáknak árulták a kulináris élvezeteket. "Ha egyszer nem akarják megenni azt a zsírszegény szemetet” – fakadt ki a sajtónak Critchlow asszony. Harcostársa, Sam Walker külön neki is támadt Jamie Olivernek, a televíziós sztárszakácsnak, aki elérte a londoni kormánynál a szigorításokat. "Arra kényszeríti csemetéinket, hogy válogatóssá váljanak” – jelentette ki az aktivista. A tiltakozó anyukákkal szemben pedig több helyütt még a rendőrséget is ki kellett hívni, mert nem voltak hajlandók a kerítés mellől távozni. Persze a magukat gondoskodó szülőknek tartó édesanyák egy része megenyhült idővel. Egyikük a Times című lapnak azt mondta, dehogyis akarja szeme fényét egészségtelen táplálékkal tömni. Esze ágában sincs dagadtra zabáltatni kisfiát, csupán felháborítónak tartja, hogy a kormány közvetlenül beleavatkozik effajta nevelési kérdésekbe. Az asszony szerint nem szabadna semmit sem rákényszeríteni a gyerekekre, hiszen ha nem ízlik nekik valami, akkor úgyse eszik meg. 

Miből mennyi fér bele egy átlagos menübe?

Az átlagos általános iskolai ebéd jellemzője: 530 plusz-mínusz 5% kcal, legalább 70,6 gramm szénhidrát, legfeljebb 15,5 gramm szabad, könnyen felszívódó cukor: a hozzáadott cukor mellett például a gyümölcspürében vagy gyümölcslében levő cukrok, amelyek a feldolgozás/ételkészítés során elroncsolt sejtekből könnyen felszívódnak. Maximum 20,6 gramm zsír, legfeljebb 6,5 gramm telített zsírsav, minimum 7,5 gramm fehérje, legalább 4,2 gramm rost, maximum 499 milligramm nátrium. Minimum 175 μg A-vitamin, legalább 10,5 milligramm C-vitamin, 53 μg kalcium, 3 milligramm vas és 2,5 milligramm cink.