Rendszeres mozgással a fájdalom ellen
Csupán minden ötödik magyar sportol rendszeresen, a 60 év felettieknél pedig még rosszabb ez az arány. Ennek következtében a nyugdíjasok 80%-ának fáj a mozgás.
A magyar lakosság rendkívül keveset mozog – állítja dr. Zolnay Péter, reumatológus fizioterápiás szakorvos. Hazánkban csak a lakosság 20%-a sportol rendszeresen, 53%-a egyáltalán nem, 24%-a pedig havi 1-3 alkalommal. Nem is meglepő, hogy a mozgásszegény életmódból következő különböző mozgásszervi, keringési, anyagcsere-, idegrendszeri betegségek terén Magyarország vezeti az európai toplistákat.
Háromból két embernek fáj a mozgás
Aki nem mozog, az a túlsúly és a gyenge izomzat, ízületek miatt előbb utóbb kénytelen szembenézni a fájdalommal is. A mozgásszervi megbetegedések igen elterjedtek hazánkban: a felnőtt magyar lakosság kétharmada érintett, ez az arány az 50 év felettiek körében még magasabb, 80%.[1] A problémák leggyakoribb formája a derék, illetve a nyakfájás. A gerincet körülvevő hátsó izomzat gyengesége vezet többségében a gerincproblémákhoz, porckorongsérvhez, különböző gyulladásokhoz, egyszóval fájdalomhoz. Idősebb korban igen gyakoriak az ízületeket (térd, boka, csípő) érintő problémák, a csontritkulás.
65 év felett ajánlott a heti 2 óra intenzív mozgás!
A mozgásszervi betegségek egyik gyógymódja maga a mozgás lehet – mondja Zolnay Péter. Az időskori mozgás kétféle pozitív hatással jár: egyrészt a megelőzés révén segít, másrészt terápiás, rehabilitációs célra is használható. Míg fiatal korban heti 6-7 órát kell mozogni, addig 30 éves kortól kezdve 10 évente heti egy órával lehet csökkenteni az aktivitást. 60 éves kortól heti 2 óra intenzív mozgást javasolnak. Legalább félórás testedzés szükséges alkalmanként, ami egy idősebb szervezetnél heti 3 alkalmat jelent. Mindegy, hogy milyen sportot választ az illető. Fontos az „erőedzés”, vagyis az ellenállással szemben történő mozgatás, valamilyen súly emelése, de ennél lényegesebb a dinamikus testedzés, amikor az állóképességünket növeljük. Ide tartozik a kocogás, a séta; a kétféle testmozgás aránya 20-80% legyen utóbbi javára.”
Pirulák helyett gyógymód a mozgás
Minden ötödik magyar hetente többször szed fájdalomcsillapító gyógyszert mozgásszervi fájdalmakra, míg az 50 év felettiek közül 23% teszi ugyanezt. A hát-, derék, láb és ízületi fájdalmakra a megkérdezettek közel fele (45%) inkább tablettát használ, és ez a szám még magasabb az idősek körében (48%).[2] Dr. Zolnay Péter szerint a „szakember által végzett állapotfelmérés után el kell kezdeni a közösen kidolgozott mozgásterápiát. A fájdalom ellen érdemes külsődleges géleket használni, mert ezek rögtön a probléma helyén szívódnak fel és hatnak, így nem terhelik az emésztőrendszert feleslegesen. Létezik olyan készítmény is, amely akár 12 órán át keresztül csillapítja a fájdalmat. Ha elmúlt a fájdalom, akkor kezdődhet a mozgás, a rendszeres gyógytornával, sporttal pedig csökkenhet a testsúly, erősödnek a csontok, az ízületek és kevesebb lesz a fájdalom is.”
A Szenior-mozgásprogram idén 10 órában mozgatja meg a nyugdíjasokat!
A Nyugdíjasok Országos Szövetsége a fentiek figyelembevételével indította útjára Szenior-mozgásprogramját, amelyben vállalták, hogy legalább 10 000 órában megmozgatják a magyar nyugdíjasokat. A rendszeres fizikai aktivitás ugyanis a kulcsa az 60 év felettieket 80%-ban érintő mozgásszervi problémák megelőzésének és karbantartásának, ráadásul a mozgással több időskori megbetegedés is megelőzhető. A NYOSZ Szenior-mozgásprogramjának célja hangsúlyozni, hogy az aktív életmód idős korban is fontos, és segítségével valóban tehetünk az ellen, hogy a különböző mozgásszervi fájdalmak idővel ne nehezítsék meg jobban az életünket. A program keretében országszerte számos, ingyenes sportesemény zajlik.
