Jobb lehet a placebo, mint gondolták
Képalkotó eljárásokkal is sikerült kimutatni, mi játszódik le a testben placebo alkalmazása során. Ráadásul kiderült, hogy a hatóanyag nélküli szer akkor is hatásos lehet, ha a páciens tisztában van a készítmény semlegességével, közölte a HVG.
A közelmúltban első ízben mutatta ki képalkotó eljárással több kutatócsoport is, hogy mi játszódik le a gerincvelőben, amikor egy efféle látszatgyógyszert vesz be a beteg. Falk Eippert hamburgi pszichológus és munkatársai a Science című folyóiratban publikálták tapasztalataikat arról, hogy például különböző fájdalmak, illetve a depresszió placebós kezelése során hogyan működik ez a hatás. Azt látták, hogy ilyenkor a gerincvelő idegei egyáltalán nem vagy csupán csekély mértékben továbbították a fájdalomérzetet. Azt nem tudták kétséget kizáróan megállapítani, hogy mi miatt lép fel ez a gátlás, csupán annyit vélnek biztosnak, hogy pszichológiai tényezők játszanak szerepet benne.
Eipperték tizenöt egészséges férfi közreműködésével végeztek el egy különleges kísérletet. Az illetők karjait két, látszólag különböző kenőccsel kenték be. Az egyikről azt mondták, hogy erősen érzéstelenítő hatású, a másikról pedig azt, hogy placebo; valójában mindkettő orvosilag hatástalan készítmény volt. A bekent részeket aztán nagy fájdalmat okozó forróságnak tették ki, és közben funkcionális MRI-vel figyelték, miként reagál erre a gerincvelő. Azt tapasztalták, hogy azok, akik abban a hitben voltak, hogy gyógyító hatású krém van a karjukon, jóval kisebb fájdalmat érzékeltek. Náluk az fMRI-felvételek azt mutatták, hogy a gerincvelő idegeinek aktivitása csökkent, pedig a hőhatás számukra is komoly fájdalmat kellett hogy okozzon. A német tudósok arra a következtetésre jutottak, hogy az agy placebo alkalmazásakor is képes kikapcsolni a fájdalmat, csökkenteni a fájdalomérzetet, vagyis a placebo is képes akadályozni a fájdalom továbbítását a gerincvelőben. Bár a kutatók nem tudják pontosan megmagyarázni e hatás mechanizmusát, úgy vélik, hogy a szervezet saját fájdalomcsillapítóinak kibocsátásával reagált.
A Bázeli Egyetem kutatói a Pain című amerikai szakfolyóiratban arra az egészen meglepő jelenségre is rámutattak, hogy a placebo olyankor is hatásos lehet, ha a betegek tudják, hogy gyógyászatilag tulajdonképpen hatástalan. Kísérletük során jelentős fájdalomnak kitett embereket osztottak három csoportra. Az első csoport tagjainak hatóanyag nélküli krémet adtak fájdalomcsillapítóként. A második és a harmadik csoport tagjai ugyanezt a szert kapták, de nekik már elárulták, hogy nincs benne semmilyen csillapító hatású összetevő. Utóbbi két csoport között is volt azonban egy fontos különbség: míg a második csoportba tartozók kaptak egy 15 perces felvilágosító előadást a placebohatásról és annak működési mechanizmusáról, a harmadik csoport tagjai csupán a szert kapták meg, mindenféle magyarázat nélkül. A kísérlet végén az első és a második csoport tagjai egyaránt a fájdalom jelentős enyhüléséről számoltak be. A svájci tudósok ezért úgy vélik, érdemes lenne átértékelni azt az eddig elfogadott nézetet, hogy a placebo csak akkor hatásos, ha a beteget megtévesztve, a lényeget eltitkolva alkalmazzák. Az őszinte és alapos orvosi felvilágosítás szerintük jóval fontosabb, mint ahogy eddig gondolták.