Rehabilitációs foglalkoztatás: kisebb cégeknél könnyebb

– Év elején még sok HR-es kétségbe volt esve, honnan találnak annyi megváltozott munkaképességű embert, hogy ne kelljen befizetni a horribilisnek számító rehabilitációs járulékot, mostanában pedig azt hallani, hogy nem folyik be az államhoz, az ebből remélt összeg, vagyis sok cég mégis megoldotta ezt a kérdést. Milyen stratégiát követtek a szervezetek, toborzó céget bíztak meg vagy inkább munkaügyi központhoz, nonprofit cégekhez fordultak?
– A legtöbb cég saját állományának megszűrésével kezdett neki a feladatnak illetve közvetítéssel foglalkozó tanácsadó és civil szervezetek segítségét kéri a megoldáshoz. Nagyon sok vállalat jelentkezett a munkaügyi központokban is, ahol szintén felkészült szakemberek tudják segíteni őket.

– Tapasztalataik szerint mi a munkáltatók hozzáállása: inkább fizetnek, vagy megbirkóznak a feladattal? 
– A kisvállalkozások, és azok a középvállalatok, ahol a vezetésnek közvetlen beleszólása van a gazdasági-, és termelési folyamatokra, azonnal tudnak reagálni a munkakörök, létszám tekintetében. Nagyobb vállalatok esetében azonban a termelési, döntési folyamatok változásához olyan változás-menedzselésére van szükség, amely több időt vesz igénybe, így ezen cégek a felkészülések alatt inkább a befizetést vállalják.

– Milyen problémák akadályozzák általában a sérült emberek foglalkoztatását?
– A legnagyobb akadályozó tényező még mindig a rehabilitációs témákban általánosan fellelhető információhiány, az előítéletesség illetve a szakemberhiány. Megfelelő információk és szakember birtokában minden területen találni olyan munkakört, ahol lehet alkalmazni megváltozott munkaképességű munkavállalót. A munkáltatók nagy része fél az előítéletektől, a diszkriminációtól, a különböző hatóságok vizsgálataitól. Azon munkáltatók, akik megfelelő információval rendelkeznek és körüljárják a lehetőségeiket, nem zárkóznak el a fogyatékkal élők alkalmazásától, és nagyon jó tapasztalatokkal rendelkeznek az integrált foglalkoztatás területén.

– Mennyire gondolkodnak hosszú távú stratégiában a munkáltatók ezen a téren?
– Azon munkáltatók, akik felvállalják a megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatását általában hosszú távon gondolkodnak. Természetesen nem kedvez ennek az a tendencia, hogy az ORSZI Bizottságok egyre nehezebben minősítik megváltozott munkaképességűnek az egészségkárosodott embereket, egyre többen esnek a minimális mérce alá, és veszítik el ezzel az esélyt, hogy munkához jussanak.

– Emellett az is nehezíti a megváltozott munkaképességű emberek elhelyezkedését, hogy az őket foglalkoztató cégek állami támogatása csökkent, így több cég is kénytelen volt felhagyni tevékenységével. Tavaly például több mint 4 ezer, megváltozott munkaképességű dolgozó munkahelye szűnt meg. A védett piac megoldást jelenthetne, mi kellene ennek megvalósulásához?
– A védett piac megvalósulásához olyan törvényi szabályozás kellene, ahol a jogszabály előírná, hogy az adott szektorban, vagy foglalkoztatási létszám esetén kötelezően valamely százalékban, az alvállalkozói, vagy beszállítói kört megváltozott munkaképességű munkavállalókat foglalkoztató cégekkel (támogatott foglalkoztatásban, vagy védett munkahelyek) kell megoldani. Amennyiben ennek nem tesz eleget, nem jogosult a különböző beruházási, támogatásokra, adókedvezményekre, stb. Több európai országban is létezik a védett piac valamely formája, amely bizonyítottan az egyik jó megoldási formája a védett munkahelyek biztosítására.