Plusz pénz helyett elvonás?
Lázas munka folyik az Egészségügyért Felelős Államtitkárságon, ugyanis szerdán kell átadniuk az általuk összeállított költségvetést a pénzügyi tárca részére. A tervezési köriratban szereplő tételek nem adnak okot az örömre.
- Kormánydöntés a kórházadósságról
- Plusz pénz helyett elvonás?
- Parlament előtt a kórházak pénze
- Játék a betűkkel és a számokkal
- A sírás-rívás vége: államosítás?
- Harc a jövő évi forrásokért
- Forrásra váró egészségügy
- Adósságbevallás: pókerező kórházigazgatók
- Júniusig 71,5 milliárdnyi tartozás
- Adósságrendezés: jobb félni, mint megijedni!
- Bánatpénzt kapnak a fideszes kórházak
Nemhogy többet, az idei évre elkülönítettnél 23 milliárd forinttal kevesebbet tartalmaz a pénzügyi tárca E-Alapra vonatkozó tervezési körirata – így amennyiben az Egészségügyért Felelős Államtitkárság nem tud hatékonyan lobbizni a központi költségvetés kassza „őrzőinél”, jövőre komoly gondokkal szembesülhet az ágazat.
Ha ehhez a hiányhoz hozzáadjuk a hozzávetőleg 4 százalékos infláció miatt várható bevételkiesést, akkor a 23 milliárdos hiány tovább növekszik még 30 milliárddal – így a gyógyító-megelőző ellátások finanszírozását a Nemzeti Erőforrás Minisztériumának ideinél 53 milliárddal kevesebből kell kigazdálkodnia.
Ám az is elképzelhető, hogy a pénzügyi tárca már a közigazgatási reform miatt "zárolta" az OEP működtetésére fordítható keretet, ugyanis az új elvek szerint a jövőben ez a költségvetési tételsor már a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium alá tartozó kormányhivatalok büdzséjét gazdagítja. (Idén, vagyis 2010-re az OEP működési költségeire 24 milliárd 789 millió forintot különített el az Országgyűlés.)
A tárca helyzetét tovább súlyosbítja, hogy úgy tűnik, első körben – de lehet, hogy az utolsóban is – mindössze 27 milliárd 481 millió forintnyi gyorssegélyre számíthatnak az eladósodott kórházak – legalábbis ez derül ki abból a törvénymódosítási javaslatból, melyet Rogán Antal nyújtott be az Országgyűlés elé. A zárószavazásra váró irat szerint a kormány az Egészségbiztosítási Alap 2007. és 2008. évben keletkezett tartalékát fordítaná az egészségügyi szolgáltatók korábbi évekből felhalmozott adósságaik rendezésére.
Ez azt jelenti, hogy a június végéig összegyűlt mintegy 39 milliárdra rúgó adósság egy jelentősebb hányadát ki tudják majd fizetni a kórházak a beszállítóiknak. Ám azt, hogy ki, milyen arányban részesül majd a keretből egyelőre nem tudni. Információink szerint többféle javaslat is formálódik az egészségügyi államtitkárság szakértői csoportjának tagjai körében, akik szerdán egyeztetnek a kérdésről.
Az egyik alapelv az, hogy azok az intézmények sem járhatnak rosszul, akik fegyelmezetten gazdálkodtak, és június végén nem volt lejárt számlatartozásuk. A tárca rendelkezésére állóösszeg igazságos szétosztása nem lesz könnyű, hisz például az egyetemek tartozásállománya hatalmas: a június végi adatok szerint a négy orvostudományi centrum lejárt fizetési kötelezettsége 13 milliárd 686 millió 309 forint, ebből a lejárt követelés 8 milliárd 351 millió 820 forint volt.
Kérdéses a politikai kárpótlásban részesült négy kórház helyzete, az viszont biztosan tudható, hogy az egyházi kórházak – amelyek szintén kaptak 665 millió forintnyi segélyt az előző kormány pénzelosztási elvei miatt – nem hajlandóak félreállni, igényt tartanak az adósságrendezésre elkülönített keretre.
Vagyis ez a közel 27,5 milliárdos keret édes kevés – így fogalmaztak az általunk megkérdezett, nevük elhallgatását kérő szakértők, ugyanis a szolgáltatók év végi hiány megközelítheti a 100 milliárd forintot. A MedicalOnline úgy értesült, hogy az ez évre nélkülözhetetlen konszolidációs összeg másik felére a forrást az E-Alapon belüli kell "megtalálnia" a tárcának. Kérdés az, hogy van-e olyan kassza, mely „várakozáson alul” teljesített. Az OEP honlapján található az E-Alap gazdálkodási adatait összegző január-július havi jelentés szerint valamennyi kassza időarányosan elköltötte a keretét, így önerőből vélhetően nehéz lesz a maradék pénzt előteremteni.
Az elkövetkezendő hetekben a járóbeteg szakrendelők számíthatnak némi "segélyre". Cserháti Péter, a NEFMI helyettes államtitkára az EGVE múlt heti konferenciáján azt mondta: a miniszter által szétosztható TVK keretből a következő időszakban a járóbeteg szakellátók részesülhetnek. A tárca 974 millió német pont elosztásáról döntött. Az elosztás alapelvéről Cserháti Péter azt mondta, hogy a számítás alapja a 2009. november és 2010. július hó közötti teljesítmény lesz. A tárca nem ad támogatást azoknak a szolgáltatónak, akik nem teljesítették az átlagos havi tvk szintjüket. Azok, akik túllépték, a vizsgált időszakban az egy hónapra eső túllépés mértékéig kaphatnak többlet tvk-t. A tárca 100 ezer német pontnál kevesebbet nem ad egyetlen szakrendelőnek sem, és azoknak sem, akik az elmúlt évben részesültek már hasonló többletfinanszírozásban.
A döntés értelmében 229 járóbeteg-szakellátó intézmény szeptember és október hónapban átlagosan 10 százalékkal magasabb finanszírozáshoz jut, amely közvetve remélhetőleg a várólisták csökkentését is elősegíti.