Tudomány
Pihenés közben is tanulunk
2010. február 09. 12:05
– Korábban úgy gondoltuk, hogy azok az információk, amik napközben érnek minket, alvás közben rögzülnek, de egy mostani, áttörést hozó kutatás azt mutatja, hogy akár pihenés közben is be tudnak vésődni az új ismeretek – magyarázza a New York-i Egyetemen végzett kísérletet Novák Márta alváskutató.
A New York-i Egyetem kutatói a kísérleti alanyoknak képpárokat mutattak, amelyek közül az egyiken egy arc volt látható, a másikon egy tárgy. Arra kérték a jelentkezőket, hogy figyeljék meg a fotókat, majd pihenjenek – hunyják be a szemüket, gondoljanak arra, amire szeretnének, csak maradjanak ébren. A kutatók az emlékezetért felelős agyterületeket képezték le, és meglepő eredményre jutottak: bár az alanyok pihentek, agyuk éppoly aktívan működött, mint tanulás közben, különösen, ha a feladat emlékezetes is volt. Az agy tehát akkor is dolgozik, amikor pihenőt tartunk.
Az információ bevésődésének folyamata olyan terület az orvostudományban, aminek minden részletét még ma sem ismerjük. Számtalan kutató vizsgálta már ezt a területet, és többségük arra a következtetésre jutott, hogy a gyors szemmozgással járó alvásszakaszhoz (amikor álmodunk), kapcsolhatók a memóriafunkciók. Az agy hippokampuszából (amely feltehetően egy átmeneti tároló helyként is funkcionál) ekkor kerülnek át az információk a szürkeállományba. A legutóbbi kutatások már arra is irányultak, hogy a mély alvási szakaszt is vizsgálják, de a nyugalmi periódust – amikor az ember nem alszik, csupán pihen – eddig nem figyelték meg.
– Az alvás és a pihenés különböző módokon veszi igénybe szervezetünket és agyműködésünket – tette hozzá a pszichiáter-kutató. – Gyakran a szakemberek ellentétbe is állítják a két állapotot: amikor alszunk, az egészen más jellegű tevékenység, mint amikor csak pihenünk. A New York-i Egyetemen végzett kísérletnek tehát éppen az adja a jelentőségét, hogy kiderült: az információ akár pihenés közben is be tud vésődni. Ez a mostani kutatás további vizsgálatok lehetőségét, sőt szükségességét is felveti, elsősorban az információtárolás minőségét és mennyiségét illetően, hiszen ebből a szempontból vélhetően alapvető különbségek vannak az alvás, illetve a pihenés között. Különösen érdekes lenne tudni – tette hozzá Novák Márta –, hogy hogyan lehet mindezt alkalmazni a gyakorlatban: mondhatjuk-e például gyermekeinknek vagy önmagunknak, hogy intenzív tanulás közben érdemes rövid szüneteket beiktatni. Azt is meg lehet és kell majd vizsgálni, hogy a pihenés más formái, (pl. ha valaki fizikai aktivitást végez) milyen szerepet játszhatnak a tanulásban és az információk visszaidézésben.
Novák Márta ugyanakkor arra figyelmeztet, hogy a napközbeni pihenések nem válthatják ki az alvást. A kialvatlanság nagyon erősen rontja az agy ún. kognitív funkcióit, a krónikus alváshiányban szenvedők teljesítménye drámaian csökken. A váltott műszakban dolgozók például sokszor számolnak be arról, hogy az ébredés után képtelenek megfelelően működni, mert nem alszanak olyan módon és annyit, amennyire szükségük lenne. Az alvásnak a memórián túl nagyon sok más szerepe is van: a szervezet egész élettani működésének helyreállítása a hormonoktól kezdve egészen a fizikai frissesség fenntartásáig. Tehát ha valaki krónikusan nem alszik eleget, annak egyéb egészségügyi gondjai is lehetnek.
– Már néhány hetes álmatlanság növeli a depresszió kialakulásának veszélyét – hangsúlyozta a kutató –, utalva egy friss amerikai kutatásra, amelyben a serdülők alvásidejét vizsgálták, és nagyon fontosnak találták, hogy a tizenévesek időben feküdjenek le, mert a túl keveset alvóknál jóval nagyobb volt a depresszió kockázata.
– A New York-i Egyetem kutatási eredménye tehát félrevezető is lehet – összegezte Novák Márta – mert azt sugallja, hogy ha nincs is alkalom annyit aludni, mint kellene, de ha időszakonként van lehetőség pihenni, az is segíti a tanulást. Egészséges felnőtteknél a pihenés nem helyettesíti az alvást, de segíti az ismeretek bevésődését.
