Példaértékű a tajvani egészségügy

A tajvani egészségügy annyira magas színvonalú és költséghatékony, hogy szinte özönlenek az országba a külföldi turisták, hogy ott kezeltessék magukat, évente több százezren érkeznek. Az amerikaiaknak például még az utazási és hotelköltségekkel együtt is megéri Tajvanra utazni, ha orvosi segítségre szorulnak. Egy koszorúérműtét ára egyötöde annak, mint amennyibe ugyanez az Egyesült Államokban kerülne, de egy csípő- vagy térdprotézis beültetése is 40 százalékkal olcsóbb, mint Szingapúrban vagy Thaiföldön. A politikai konfliktus ellenére a kínaiak is szívesen kezeltetik magukat Tajvanon, évente több mint 100 ezer beteg érkezik csak onnan. Az ország orvosai gyakran utaznak a térség elmaradottabb településeire gyógyítani. Szoros a kapcsolat többek között Indiával, Vietnammal, Thaifölddel és Kambodzsával is. 

A nyugati orvoslás népszerű a szigeten, de sokan választják a tradicionális kínai gyógyászatot is. A Taichungban található China Medical University Hospitalban, vagyis az orvosi egyetemi kórházban külön osztályt hoztak létre a tradicionális kínai medicina és akupunktúra számára. A kórházba érkező betegek 30 százaléka választja ugyanis ezt a fajta kezelést. Miközben Hung-Rong Yen, a kínai medicinában jártas kezelőorvos és kutató végig vezet az osztályon, több beteggel is találkozunk. Főleg idősebbek, akik csendben várják a kezelőjüket. Kizárólag az akupunktúra miatt jöttek. Vannak, akik heti egyszer járnak kezelésre, mások gyakrabban jönnek. Hung-Rong Yen elmondja: hozzájuk minden hónapban több mint 20 ezer olyan beteg érkezik, aki kizárólag a kínai medicinát szeretné igénybe venni. Az országban 14 olyan kórház működik, ahol külön részleget hoztak létre a tradicionális kínai gyógyászat számára. 

Mivel a kínai gyógymódok rendkívül népszerűek, a kórház egyik részlegén a képzett szakemberek gőzerővel dolgoznak azon, hogy összeállítsák a betegek számára felírt keverékeket. Több mint 600 különböző gyógynövény, fűszer, ásvány vagy növény pihen itt műanyag dobozokban, felcímkézve, arra várva, hogy „gyógyszert” keverjenek belőlük. Miután az orvos felírta a receptet, 10 perc alatt el is készülnek vele, így a betegeknek nem kell sokat várni.

Tajvanon egyébként nincs akkora különbség az állami és a magánellátás között, mint Magyarországon. Mindkettő igen magas színvonalú, nincsenek végtelen várólisták, és bár az állami ellátásért is fizetni kell havonta egy bizonyos, a fizetéshez igazodó összeget, a magánellátás ára sem sokszorosa az államinak. Több külföldi épp azért költözik Tajvanra, mert olyan kiváló és olcsó az egészségügyi ellátás. A fejlett diag­nosztikának és a kezelések során alkalmazott új rákellenes szereknek hála a tajvani rákos betegek ötéves túlélési aránya például 73 százalék, ami magasabb, mint Európában és Amerikában. A leggyakrabban előforduló fertőzés az országban a tbc, minden évben majdnem 9000 esetet regisztrálnak. Korábban a hepatitis is elterjedt volt, de a nemzeti oltási programnak hála ezek előfordulása csökkent. Mégis, a kiutazó turistáknak azért ajánlott oltatni hepatitis A és B ellen, és persze szem előtt kell tartani, hogy a szigeten a víz sehol sem iható, csak a palackozott víz fogyasztható. 

Miközben az ázsiai ország folyamatosan megosztja adatait az Egészségügyi Világszervezettel (WHO), a tajvani egészségügyi minisztérium szerint a Kínával fennálló politikai konfliktusuk miatt ők egyáltalán nem kapnak adatokat. Az ország politikai helyzete miatt jelenleg ki van zárva a WHO megbeszéléseiről és a tevékenységeiből, valószínűleg Kína gyakorol nyomást a WHO-ra. Idén januárban Tajvan jelezte, hogy részt venne az influenzavírus elleni vakcinát tárgyaló WHO-találkozón, ám technikai okokra hivatkozva akadályozták a tajvani delegáció jelenlétét. Mikor 2018-ban az ebola felütötte a fejét, Tajvan 1 millió dolláros segélyt adományozott (volna) a WHO-nak a helyzet megoldására, de az adomány felhasználását – szintén politikai okokból – felfüggesztették. Hiába szerette volna a WHO az adományt, valószínűleg nem kaptak zöld utat Kínától, írja a Népszava.